Ajánló

A 11. EURÓPAI ANIMÁCIÓS JÁTÉKFILM ÉS TV-FILM FESZTIVÁL legjobb egész estés játékfilmje

A kenyérkereső - The breadwinner

A mese terápiás hatásáról

„Film a mesemondás erejéről, mely megmutatja nekünk, hogy a képzelőerő nemcsak menekülőút a valóságból, hanem erőt adhat nekünk ahhoz, hogy megbirkózzunk a szenvedéssel, és szembenézzünk az igazsággal. Gyönyörű, érzékeny színészi játékkal formálja meg hősnőjét, aki egyszerre erős és sebezhető. Történetét, mely a reményről és a családi kötelékekről szól, mély humanizmussal mesélik el az alkotók."

Egy jó animációs film elengedhetetlen jellemzője, hogy egyszerre szórakoztassa a gyerekeket és a felnőtteket. Ehhez olyan témákhoz kell nyúlnia, amit az összes korosztály a saját szintjén tud értelmezni. Pozitív példaként hozható a Pixar stúdiójában készült Coco, ami a halál és a gyász témáját járja körbe, vagy a Zootropolis, ami fontos társadalmi kérdéseket feszeget az aranyos és szerethető karakterein keresztül. A felsorolt animációs filmekhez képest is különleges, mégis kevéssé ismert alkotás A kenyérkereső című film, ugyanis azon túl, hogy a Közel-Kelet háború sújtotta hétköznapjait tárja elénk, még számos más lélektani témát is felvonultat.

A kenyérkereső a Cartoon Saloon animációs stúdióban készült. Az ír animációs műhelynek olyan kiváló alkotásokat köszönhetünk, mint a Kells Titka vagy a Tenger Dala. A Kells Titka az egyik legnagyobb ír legendát ülteti át egy jungiánus mesébe, a Tenger Dala pedig egyszerre szól a gyász folyamatáról, az elfojtásokról, az alkoholizmusról, mindezt szintén az ír mondavilágba ültetve. A stúdió előző munkáira tekintve nem véletlen, hogy A kenyérkereső egy jól átgondolt, lélektani elemeket használó történet.

Egyetlen kapaszkodó a mesélés

A film főhőse Parvana, aki családjával Afganisztánban él, azon belül is a tálib uralom alatt álló Kabulban. A tizenegy éves kislány azzal tölti a mindennapjait, hogy édesapjának segít eladni a családjuk szebb napokról megmaradt portékáit. Az apja közben meséivel szórakoztatja őt, amikben fantáziával keveredik Afganisztán „mindig elfeledett népének” történelme. Egy napon azonban koholt vádak alapján Parvana apját elhurcolják. A reménytelen helyzetben a lány számára az egyetlen kapaszkodó a mesélés marad. Először családjának kezd el szőni egy kalandos történetet, azzal a céllal, hogy enyhítse fájdalmukat. Sikerül is neki, ugyanis Parvanában az egyik legkiválóbb mesélőt ismerhetjük meg.

Kádár Annamária és Kerekes Valéria közös, a Mesepszichológia a gyakorlatban c. könyvében olvashatjuk, hogy az életünket meghatározó mesék körében jelentős helyet foglalnak el a családunk személyes históriái. Azok a történetek, amik újra és újra előkerülnek az ebédlőasztalnál, a legviccesebb sztoriktól egészen a közös tragédiákig. Parvana meséje ezért is különleges, mert benne egyszerre jelenik meg az afgán folklór és a saját családjának eltitkolt, elfojtott múltja. A történet egyszerre táplálkozik az ország és a család kollektív tudattalanjából.

A cikk teljes terjedelmében a mindsetpszichologia.hu -n olvasható

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó