Család

Van olyan ország, amely nem írta alá a nők védelmét szolgáló egyezményt

Ettől függetlenül hatályba lépett a nők elleni erőszak felszámolását szolgáló úgynevezett Isztambuli Egyezmény.

Az egyezmény hatálybalépésének feltétele az volt, hogy legalább 10 aláíró országnak, köztük a 47 tagállamot számláló Európa Tanács legalább nyolc tagállamának ratifikálnia kellett a dokumentumot. Augusztus 1-ig összesen 36 ország írta alá, közülük pedig 14-en már ratifikálták is a nemzetközi szerződést, amelyhez nem csak az ET tagországai csatlakozhatnak, hanem a világ bármely állama.


A dokumentum meghatározza, hogy a ratifikáló országoknak konkrét jogi rendelkezéseket kell hozniuk, amelyek a nők ellen irányuló erőszak megakadályozását, felszámolását szolgálják, a szexuális zaklatástól kezdve a családon belüli erőszakon át egészen a kényszerházasságokig és a női nemi szervek megcsonkításáig. Az egyezmény passzusainak betartását, megvalósítását pedig nemzetközi szakértői csoport fogja ellenőrizni.


 

Az egyezmény alapján elfogadott rendelkezések az ET szerint növelik majd a nők védelmét, valamint hozzájárulnak az ellenük irányuló erőszak mérsékléséhez, több erőszaktevő ellen indulhat nyomozás, büntető eljárás, s többen kerülhetnek az elkövetők közül végül rács mögé.
 

Nem írta alá még az egyezményt az Európa Tanács tagállamai közül:

Örményország, Azerbajdzsán, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Írország, Lettország, Liechtenstein, Moldova és Oroszország.

Aláírta ugyan, de még nem ratifikálta:

Belgium, Horvátország, Finnország, Grúzia, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Litvánia, Luxemburg, Monaco, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, San Marino, Szlovákia, Szlovénia, Svájc, Macedónia, Ukrajna és az Egyesült Királyság.

Az Isztambuli Egyezmény Albánia, Andorra, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Dánia, Olaszország, Montenegró, Portugália, Szerbia, Spanyolország és Törökország számára lép hatályba a mai napon. A dokumentumot júliusban ratifikáló Franciaország, Málta és Svédország számára pedig november 1-jén válik majd kötelezővé az egyezményben foglaltak betartása.
 

Az Európa Tanács nemek egyenlőségével foglalkozó bizottsága áttekintést is készített arról, hogy állnak a szervezet tagállamai a nők elleni erőszak felszámolásának terén, s arra a megállapításra jutott, hogy vannak ígéretes kezdeményezések, de találhatóak még hiányosságok is.

Még van mit tenni magyarországon is

Magyarország esetében a tanulmány arra világított rá, hogy Magyarország az ET kilenc olyan tagállamának egyike, hat másik uniós taggal együtt, ahol a törvény még nem garantálja, hogy az ügyész a családon belüli erőszak minden formája esetén büntetőeljárást indíthasson. Hat másik ET- és négy másik EU-taggal együtt Magyarországon a jog még nem írja elő, hogy az ügyészség a szexuális erőszak minden formája ellen felléphet büntető eljárással. A tanulmány szerint nyolc másik ET-tagállam mellett, de uniós tagállamként egyedüliként Magyarországon nem foglalkozik professzionális szakértők által bonyolított intervenciós program az erőszakot elkövető férfiakkal. A bizottság emellett úgy találta, hogy Magyarország egyike annak a két uniós tagállamnak, ahol a rendőrök nem kapnak külön rendszeres szakmai képzést, hogyan lépjenek fel a nők ellen irányuló erőszak esetén, miként avatkozzanak be ilyen esetekben, vagy milyen módon akadályozzák meg az erőszakot.

2014 augusztus 04. MTI, Kölöknet

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás