Életmód

Mindennapi stresszünk megadatik – de az „Y” generáció elégedett és boldog!

Dr. Susánszky Éva szociológus, egyetemi docens, stresszkutató az egyik előadója az Élet Katedrális 2014. november 22-én megrendezésre kerülő "Ne félj Nap" elnevezésű tematikus programjának, ahol rajta kívül Tapolyai Emőke pszichológus, Vujity Tvrtko riporter és Szency Sándor is a félelem okainak feltárásával, a megoldásának keresésével foglalkozik majd. Őt kérdeztük a magyarországi stressz-helyzetről.

2013-ban is elkészült a sorrendben 5. Hungarostudy felmérés, mely keretén belül a SOTE Magatartástudományi Intézetének kutatói 2000 fős, reprezentatív vizsgálat során a felnőtt magyar lakosság testi-lelki egészségét jól-létét vizsgálták. 

Az eredmények alapján elmondható, hogy sokat nem változtunk; boldogok, sikeresek és egészségesek akarunk lenni, ez jelenti számunkra az elégedettséget, a jól-létet. Depressziószintünk évek óta stagnál (17%), a munkahelyi stressz viszont jelentősen nőtt a legutóbbi felmérés adataihoz képest ( 2006-ban 18 %, 2013-ban 29 %).

Az említett felmérés ezúttal a generációs különbségekre is kitér: Magyarországon az „Y” generáció (1980 és 1995. között születettek) a leginkább elégedettek és boldogok. A rendszerváltás „csecsemői” beleszülettek az internetbe, a virtuális élet számukra természetes, de tudják, azon túl is lehet élni. Mi adja az „Y” generáció biztonságérzetét a mai Magyarországon?

Susánszky Éva: Azt nem mondanám, hogy nagyobb biztonságban érzik magukat a fiatalok, inkább azt, hogy jobban eligazodnak a világ dolgaiban, jobb a megküzdő képességük, problémamegoldó stratégiáik célirányultak. Sikeresebben alkalmazkodnak a bizonytalan helyzetekhez és az élet kihívásaihoz, mint a náluk idősebb generációk. Biztonságérzetüket elsősorban a család adja, környezetükkel kevésbé ellenségesek, de apolitikusabbak az előttük járóknál.

Mivel magyarázza azt, hogy a munkahelyi stressz, a munkahely okozta félelmek napi szinten jelentenek már gondot a társadalomban?

2006 óta nőtt a munkahelyi bizonytalanság, a munkavállalók egyre kevésbé tudják befolyásolni, kontrollálni munkakörülményeiket, és csökkent a munkatársaktól várható támogatás mértéke is. A munkavállalók egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek munkájuk megtartása érdekében, túlvállalják magukat.

Ha a stressz urbanizációs betegség lenne, mint ahogy azt a lexikonok magyarázzák, akkor a korábbi századok embere nyugodt, kiegyensúlyozott életet élt volna. A történelemkönyvek másról beszélnek. Az azonban kétségtelen, hogy lassabban változott a világ, és ma olyan kihívások elé nézünk, amelyeket korábban talán csak sejteni lehetett. Lehet, hogy bugyután hangzik, de mintha a stressz is felgyorsult volna, vagy felgyorsítana. Mintha a feszültség is gyorsabban nőne…

Valóban, ebben a felgyorsult világban egyre több olyan helyzetet élünk meg, ami feszültséget, kihívást jelent számunkra, ami kibillenthet egyensúlyi állapotunkból. A stressz szervezetünk reakciója ezekre az ingerekre. Minél több ilyen inger ér bennünket, annál gyakrabban kell alkalmazkodnunk, védekeznünk.

 "A stressz az élet sava-borsa." – mondta dr. Selye János. A magyar származású professzor, akinek nevéhez fűződik a stressz fogalmának meghatározása, stressznek nevez minden olyan tényezőt, amely alkalmas megbontani egy ember testi–lelki egyensúlyát. Kutatásai során milyen különbségeket tapasztalt a vidéki és a budapesti lakosság körében: hogyan, milyen formában küzdenek a stresszel? És milyen megoldási módszereket alkalmaznak?

A stresszel való megküzdésben jelentős egyéni, a személyiségből eredő különbségeket tapasztalunk, de természetesen érvényesül például, az életkor, az iskolai végzettség hatása vagy az adott érzelmi állapot is. Ezek erősebben meghatározzák a megküzdési stratégiákat, mint a lakóhely.

Létezik nemi különbség is a stressz kezeléssel kapcsolatban?

Igen, a nők például, gyakrabban reagálnak védekezéssel, visszahúzódással vagy a helyzetből való kilépéssel, hárítással, míg a férfiaknál gyakoribb reakció a támadás. A nők megküzdési stratégiáiban inkább érzelem-központú, míg a férfiaknál inkább a probléma-központú megoldások dominálnak.  

A stressz kis mértékben hasznos, mert felpezsdíti a testet és az elmét, megakadályozza, hogy a szervezet csak vegetáljon. Ezt is mondják a szakemberek. Az úgynevezett adrenalin-fröccsre gondoljunk, ami még segít is, hogy jobban telesítsünk, nem blokkol le, hanem bátorsággal tölt el?

Stressz nélkül nincs élet. A pozitív stressz serkentőleg hat, segít megoldani, leküzdeni a problémákat, a tartósan fennálló negatív stressz viszont káros hatással van szervezetünkre.

Tehát se vele, se nélküle? Balanszírozni kell, vagy csak felismerni a határt éppen úgy, mint a „jó és rossz félelmek” esetében?

Igen, mindenki számára létezik a stressznek egy optimális szintje, ami segíti a fejlődésben.

Amikor a negatív stressz már az ember egészségét veszélyezteti, nem elég az orvosi beavatkozás, a pihenés, a gyógyszeres kezelés. Az életmódváltás elkerülhetetlen. Olvastam, Ön azt vallja, hogy a tehetetlenség leküzdhető, van kiút. Az egyéni vagy a csoportos terápiákat részesítik előnyben?

Mindkét módszernek megvannak az előnyei. Én egy csoportos módszert alkalmazok, a Williams-féle stresszkezelő és kommunikációs tréninget. Ez nem terápia, a 16 órás alaptréning alatt a résztvevők olyan készségeket sajátítanak el, amelyekkel sikeresen kezelhetik, de meg is előzhetik a negatív stresszhelyzeteket. Vezetek speciális csoportokat segítőfoglalkozású szakembereknek (pl. egészségügyi dolgozóknak, szociális munkásoknak), pedagógusoknak és diákoknak is.

A Ne félj Nap

 

November 22-én, a Buda Stage-n (volt IBS, Bp., Tárogató út 2-4.)  megrendezésre kerülő Ne félj Napon a félelmet kiváltó okokról és megoldásokról beszélgetnek. A tematikus napon foglalkoznak az önbecsülés hiányából fakadó félelemmel, a jövővel kapcsolatos szorongással,a párkapcsolati, egzisztenciális és magánélettel kapcsolatos félelmekkel, vagy akár a saját és a családtagok egészségi állapota iránt érzett aggodalmakkal. A rutin válaszok helyett a valós megoldást keresik majd, amihez olyan neves szakemberek és közéleti személyiségek segítségét kérték, akik megosztják velünk saját receptjüket ott lesz az eseményen Vujity Tvrtko, szerkesztő-riporternek, Szenczy Sándor, a Magyarországi Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány elnöke és feleségek, Szenczy Kati, Tapolyai Emőke, a népszerű pszichológus és coach, Dr. Susánszky Éva stressz kutató,ó és Mező Misi, a Magna Cum Laude énekese.

2014 november 10. Kölöknet

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás