Életmód

Nehéz témák a kortárs ifjúsági irodalomban

Múlt hét kedden – azaz május 21-én – ismét sor került az OFOE szakmai műhelyre a Két Egér könyvesboltban. A kerekasztalbeszélgetés az ifjúsági irodalomra, azon belül is a nehéz vagy kényes témákra összpontosult.

Több szakértő személyiség is részt vett, többek között M. Szabó Csilla, a Móra kiadó szerkesztője, Ágoston Alexandra, a Vivandra kiadó feje, Wittman Ildikó, a gyermekirodalom.hu szerkesztő műkritikusa, Mészöly Ágnes, írónő Fenyő D. György és Boronkai Szabolcs, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának magyartanárai.

„16 éves koromban olvastam és tetszett, de már nem olvasnám el…”

Már rögtön a beszélgetés elején felvetődött, hogy vajon hogyan lehetne definiálni az ifjúsági irodalmat, mi jellemző egységesen ezekre a könyvekre, vagy vannak-e egyáltalán ilyen jegyek és érdemes-e kategorizálni?

A kortárs ifjúsági könyvek elsősorban kamaszoknak szóló, célzott tartalommal íródott, alkalmazott irodalmi alkotások. Megszólítják a közönségüket, aktuális és tényleg az életükben jelen lévő problémára próbálnak reagálni, megoldást találni. Emiatt a könyvek nagy része, az életkori sajátosságokhoz kapcsolódó problémákat dolgoz fel, így kerülnek kereszttűzbe azok a nehéz témák, melyeket a tinédzser nem a szülő vagy a tanár segítségével szeretne feldolgozni. Ilyen kényes kérdések például a hatalom, vagy a gyűlölet, az agresszió és egyéb negatív érzelmek, vagy a szexualitás nyomán kialakult, sokszor húsbamaróan őszinte történetek.

Mely könyvekről van szó pontosan:

Suzanne Collins: Az Éhezők viadala

„Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Panem lakóival: minden évben, minden körzetből kisorsolnak egy-egy tizenkét és tizennyolc év közötti fiút és lányt, akiknek részt kell venniük az éhezők viadalán. Az életre-halálra zajló küzdelmet élőben közvetíti a tévé. A tizenhat éves Katniss Everdeen egyedül él a húgával és az anyjával a Tizenkettedik Körzetben. Amikor a húgát kisorsolják, Katniss önként jelentkezik helyette a Viadalra, ez pedig felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem először néz farkasszemet a halállal - számára a túlélés a mindennapok része. Ha győzni akar, olyan döntéseket kell hoznia, ahol az életösztön szembe kerül az emberséggel, az élet pedig a szerelemmel.” – Libri


Janne Teller: Semmi

„Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.” Ezekkel a szavakkal hagyja el Pierre egy nap az osztálytermet. Osztálytársai erre elhatározzák, hogy nihilista társuknak bebizonyítják az ellenkezőjét. A terv szerint egy régi pajtában gyűjtenek össze mindent, aminek van értelme. Ami ártalmatlan játéknak indul, hamarosan kontrollálhatatlanná válik” – Skolár


Patrick Ness: Kés a zajban (A Káosz trilógia első kötete)

„Todd Hewitt az utolsó fiú Prentissvárosban, ahol állandó, nyomasztó zajban mindenki hallja a többi ember gondolatát is. Nincsenek titkok. De Todd váratlanul tökéletes Csöndre bukkan. Hazudtak neki, menekülnie kell.” – Bookline

Tabu könyvek

„Nehéz témákról, egyszerű nyelven kell írni.” A Tabu sorozat éppen ilyen, a könyvek gyakori, de ritkán emlegetett problémákat dolgoznak fel, mint pl. a családon belül erőszak, pedofília, rasszizmus vagy a korai gyermekvállalás.

David Almond: Csókás nyár

„A főszereplő-mesélő egy 14 éves fiú, Liam, akinek híres író az apja, festő- és fotóművész az anyja, és Newcastle városából költöztek ki az angol-skót határhoz, a vadregényes Norhumberland egyik apró falvába. Nyár van, és barátjával, Max-szel egy csókát követve egy kisbabára lelnek egy ősi rom kövei között. Senki nem tudja, ki és kié a baba, de rajta keresztül ismerkedik meg Liam két örökbefogadott gyerekkel, egy önmagát vagdosó punk lánnyal, valamint egy libériai menekült fekete fiúval, akit állítólag vissza akarnak küldeni hazájába – alighanem a biztos halálba... „ ekultura.hu

David Almond: A vadóc

„Élt egy vad kölyök a Burgess-erdőben. Nem volt családja és nem voltak haverjai, nem tudta, honnan jött, és nem tudott beszélni. Régi kések meg villák meg egy fejsze volt a fegyvere. Vad volt. Tényleg vad.”

A tizenéves Blue Baker egy történetet ír... Nem varázslókról meg tündérekről, nem holmi „boldogan éltek, míg meg nem haltak”-ról szóló mesét, hanem igaz történetet félelemről, vérről és kalandokról. Mert ilyen a való élet. Legalábbis Blue számára. Mivel meghalt az édesapja, és Hopper, a városi vagány rászállt. Aztán Blue története saját életet kezd élni – fura, vad, varázslatos és sötét életet... És amikor a történet főszereplője, a vadóc, éjszaka meglátogatja Hoppert, Blue-nak el kell gondolkoznia azon, hol végződik ő, és hol kezdődik a vadóc. – a könyv fülszövege

Patrick Ness · Siobhan Dowd: Szólít a szörny

„Conor rákban szenvedő anyjával él. Rémálom gyötri, amiben kicsúszik keze szorításából egy másik kéz, akárhogy is próbálja megtartani. Aztán megjelenik egy szörny előtte, de az nem a rémálombeli szörny, nem olyan rémisztő, és három történetet mond el neki. A negyediket Conortól várja, amiben Conornak ki kell mondania az igazságot. Az igazságot, amelyben Conor ki meri és ki tudja mondani, hogy legyen már vége a szenvedésnek, legyen már vége az elhallgatásoknak, a félig kimondott mondatoknak, a vele szemben tanúsított lelkét pusztító kíméletnek.” – moly.hu

A lista természetesen a teljesség igénye nélkül készült, de bemutatja nagy vonalakban az aktuális trendeket.

Ezek a könyvek azért különböznek szignifikánsan például Móricz Árvácskájától, mert a problémákra nem szépirodalomi szempontból, hanem a valóság segítségével keresik a választ. Az emészthetőség és közkedveltség elérése érdekében ezek az alkotások sokszor feláldozzák a nyelvi szempontokat, így az ifjúsági irodalom kötetei gyakran és nagy területen egybeesnek a ponyva irodalommal.

Szabad-e fiatalabb gyermekeknek keményebb témájú könyveket adni? Ez a kérdés nem talált egybehangzó válaszra a beszélgetésen, ám abban mindenki egyetértett, hogy - Rainschburg Jenő pszichológus gondolatait is idézve - a súlyosabb könyveket át kell beszélni a gyermekekkel. 

Minden jel arra mutat, ezek az olvasmányok hogy sokkal hatékonyabban érik el céljukat és a közönségüket, mint a régi, klasszikus, ide vonatkozó könyvek, így felvetődik a kérdés, hogy nem kellene-e felülvizsgálni a kötelező olvasmányokat, és a Tüskevár, valamint az Egri Csillagok által kialakult (ifjusági) irodalmi értékrendet is.

2013 május 27. Hepp Ildikó

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás