Elképesztően sok mindent fejleszt a puzzle! Ezért játsszátok minél többet a gyerekkel!
Miért kell minél többet puzzle-ozni a gyerekkel, még akkor is, ha az nekünk egy kicsit unalmas? Hogyan vezessük be a puzzle-t az egészen kicsiknél? Mit tehetünk, ha nem megy ügyesen a kirakás? Hány darabos puzzle-t válasszunk? Válaszok a cikkben.
Talán nincs is olyan gyerekszoba, amelynek polcain ne sorakozna egy-egy állatos, mesefigurás, Verdás, Bogyó és Babócás vagy épp Kisvakondos puzzle. Ebben a kirakós játékban az az igazán megunhatatlan, hogy a gyerek fejlődésével egyre összetettebb, bonyolultabb játékokat vásárolhatunk, és mivel ma már mindenféle tematikában kapható, kisfiúnak és kislánynak egyaránt örömet tudunk vele okozni.
Nézzük, hogy mi mindent fejleszt ez az egyszerű, de zseniális játék.
A kirakós játékok alapvetően a gyerekek stratégiai, logikai gondolkodását, szem-kéz koordinációját, összpontosító, vizuális képességeit és képzelőerejét fejlesztik. Segít a formák, színek helyes felismerésében, közvetve újabb ismereteket taníthatunk meg a kicsiknek: állatneveket, járművek típusait, növények fajtáit.
Mit fejleszt észrevétlenül a puzzle?
- A puzzle azon kevés játékok egyike, amely majdhogynem univerzális játék, rendszeres használata nagyon sok képességterület fejlődését segíti elő óvodás és kisiskolás korban – mondja Somogyi Nóra okleveles gyógypedagógus. A legfőbb területek, amiket a puzzle fejleszt, a következők:
- kézügyesség, finommotorika (a megfelelő írásmozgás kialakulásához elengedhetetlen)
- térlátás
- tájékozódás térben, és síkban (fontos az írás- és olvasástanulás során)
- vizuális észlelés, rész-egész viszonya, alakfelismerés (az olvasás és írás tanulásának fontos tényezője)
- figyelem (a tanulás egyik alapfeltétele)
- kitartás, feladattudat (az iskolaérettség egyik legfontosabb feltétele)
- kudarctűrés (ahhoz fontos, hogy élvezetét lelje a különböző játéktevékenységek során)
- monotóniatűrés (szintén fontos az iskolában)
Somogyi Nóra okleveles gyógypedagógus
A puzzle az egyik legjobb családi játék
Ne felejtsük el, hogy a puzzle-nak nem csak a kognitív szerepe ismert, azaz a gyerek kisérletezik, próbálkozik, töri a fejét a helyes megoldáson, kijavítja magát, vissza-visszatér az adott problémára; hanem remek szórakoztató játék tud lenni. Közös családi játéknak, családi csapatépítésnek tökéletes, amit a gyerekek különösen élveznek, hiszen ilyenkor apa, anya vagy a nagyszülők rászánják az időt az közös játékra – így a család együtt alkothat, közös örömet, sikert élhet át együtt.
Ilyenkor nem csak nagyokat lehet együtt hallgatni (igazán elmélyülni csak csendben lehet), jókat beszélgetni, nagyokat nevetni, segíteni egymásnak, hanem a szülő, nagyszülő észrevétlenül újabb ismeretekkel tágíthatja a gyerek tudástárát. Kisebbekkel át lehet beszélgetni az állatok nevét, hogy hogyan élnek, hol laknak, nagyobbakkal hogy mi a jellemző a viselkedésükre, mivel táplálkoznak, vagy például hogyan foglalkoznak a kicsinyeikkel.
- Eleinte segítsünk sokat a gyerekeknek - szóban és ténylegesen is -, amíg rá nem éreznek a játék lényegére. Később már figyeljünk arra, hogy ne segítsünk többet annál, mint amennyire éppen szükségük van, illetve arra, hogy ne menjen el a gyerekek kedve a kudarc miatt a feladat megoldásától – tanácsolja a szakember. - Az egyetlen alapszabály az legyen, hogy ne válasszunk túl nehéz kirakót. Eleinte legyen a gyermek számára csábító a kirakandó kép: Disney figurás, Repcsis, Verdás, Minyonos stb.; ne legyenek túl kicsik és nagyon hasonlóak a rajta lévő ábrák, és fontos, hogy ne álljon túl sok darabból – mondja Somogyi Nóra.
Hogyan vegyük rá a gyereket a puzzle kirakásra?
Vannak gyerekek, akik nem szívesen puzzle-oznak. Ilyenkor érdemes mérlegelni, hogy nem-e azzal vettük el a kisgyerek kedvét, hogy túl bonyolult, képességeit meghaladó játékot adtunk a kezébe. Ha igen, akkor válasszunk egyszerűbbet, amivel meghozzuk számára a kezdeti sikerélményt és magabiztosságot, és próbálkozzunk újra.
A következőt tehetjük, ha – például egy idegrendszerileg éretlenebb - gyereknek mégis nehezen megy a kirakás:
Kirakjuk az összes puzzle-t, majd tetszés szerint egy elemet ezek közül kiemelünk, és megkérjük a gyereket, hogy tegye vissza. Következő alkalommal kettő elemet veszünk ki, amit vissza kell helyeznie, majd legközelebb már hármat, négyet, stb., azaz visszafelé haladunk.
Hány darabos puzzle-t válasszunk?
A gyártók feltüntetik a dobozon, hogy milyen korosztályú gyerekeknek szánják a játékot, de ezt inkább tekintsük irányadónak. Vannak gyerekek, akik korábban kezdenek el a kirakóssal foglalkozni, mások később.
- A darabszám megválasztásában szerepet játszik természetesen a gyermek életkorán túl a fejlettségi szintje, valamint a jártassága a kirakós játékokban. Irányadó lehet a puzzle dobozára írt életkor, de ha sokat kirakóznak, akkor gyakran előfordul, hogy a gyermek az életkora szerint ajánlott darabszámnál jóval több részes kirakót is képes összeállítani egymaga. Ha egy adott darabszámot már magabiztosan kirak önállóan a kisgyerek, akkor se vegyünk sokkal több részes kirakót; fő a fokozatosság, hiszen mindig a sikerélmény a célunk – mondja a Somogyi Nóra gyógypedagógus.
Az első puzzle (és most nem a bébi puzzle-okra gondolunk), ne álljon 6-10 elemnél többől, és lehetőleg „fogós puzzle” legyen. 3 éves korú gyerekek szülői segítséggel már ügyesen ki tudnak rakni 24-36 darabos kirakósokat. – Fontos megjegyezni, hogy nagyban gyermekfüggő, hogy egy gyerek melyik életkorban hány darabos puzzle-t tud kirakni, mert a képességei, a játék során szerezett rutinja, érdeklődési köre határozza ezt meg – fűzi hozzá Németh Kinga a Bethesda KIDSZ gyógypedagógusa.
