ÉletmódSzabadidő

Hogyan válhatunk királylánnyá és királyfivá?

Boldizsár Ildikó: Királylány születik, Királyfi születik

Olvasás közben mintha egy varázslónő kerítene hatalmába bennünket. Áradó, szárnyaló gondolatok és nyelvhasználat, tudatos kompozíció, pontos üzenettel, írói szándékkal. Nem kevesebb a kiindulópontja mindkét mesének, mint az, hogy minden lány királylánynak születik, és minden fiú királyfinak születik. A mesék meggyőznek bennünket arról, hogy nem lehetetlen királylánnyá és királyfivá válni. 

Maksa Katalin

Magyar-történelem-pedagógia szakos tanár. Huszonöt évig az Erkel Ferenc és a Janikovszky Éva 12 évfolyamos iskolákban dolgozott, jelenleg a Szabó Magda Magyar-Angol Kéttannyelvű alapítványi iskolában tanít. A pedagógia elmélete és gyakorlata egyaránt érdekli. Pedagógia-, valamint irodalomtörténeti kutatással is foglalkozik.

Boldizsár Ildikó mesekutató ikerkönyvét ajánlom: Királylány születik és Királyfi születik címmel jelentek meg. Mindkettőt a Naphegy Kiadó adta ki. A mesékhez Szegedi Katalin készített illusztrációkat. Kortalan mesék: kisiskolás korúaknak, kamaszoknak, gimnazistáknak és felnőtteknek szóló rétege, üzenete is lehet.

Boldizsár Ildikó évtizedeket töltött mesekutatással. Meseelméleti könyvei, írásai mellett mesegyűjteményei is megjelentek a Magvető kiadásában: Mesék férfiakról nőknek; Mesék nőkről férfiaknak; Mesék életről; Mesék halálról; Mesék anyáknak; Mesék apáknak.

Évek óta meseterápiával is foglalkozik. 2010-ben Meseterápia címmel foglalta össze a Metamorphoses Meserápiás Módszer elméletét és gyakorlati tapasztalatait. Ez utóbbi könyv megjelenésével egyidőben nyílt meg Agnes és Albrecht Wirtznek köszönhetően a Földkerekség első meseterápiás központja, Magyarországon, a Balaton-felvidéken, Paloznakon.

Boldizsár Ildikó szerint a mesék az archaikus korból fennmaradt, a szóbeli hagyomány által megőrzött szövegek. A különböző népek meséi a hajdan volt mitológiák, a „nagy egész” széthullt darabjai. Olyan bölcseleti anyagok, amelyek az ember és a világ megértésére szolgáltak. A mesék szereplői a világ teljességével, a kozmosszal vannak kapcsolatban; értik a madarak és más állatok nyelvét. Boldizsár Ildikó különösen a tündérmeséknek lélekgyógyító erőt tulajdonít, „lélekkísérő szakrális szövegeknek” tekinti őket. Az egység elvesztéséről és újramegtalálásáról, egy belső szellemi, lelki út bejárásáról szólnak.

A kiválasztott két könyv, két mese mindezeket az alapgondolatokat, célokat, értelmezéseket hordozza, Boldizsár Ildikó személyiségén át közvetítve. Olvasás közben mintha egy varázslónő kerítene hatalmába bennünket. Áradó, szárnyaló gondolatok és nyelvhasználat, tudatos kompozíció, pontos üzenettel, írói szándékkal. Nem kevesebb a kiindulópontja mindkét mesének, mint az, hogy minden lány királylánynak születik, és minden fiú királyfinak születik.

A mesék meggyőznek bennünket arról, hogy nem lehetetlen királylánnyá és királyfivá válni. Tanulhatunk az évezredek során felhalmozott életbölcsességekből, kapcsolatba kerülhetünk a Nappal, a Holddal, a csillagokkal, a füvekkel, a fákkal, érhetjük a madarak, az állatok nyelvét. Az elveszített teljességet mindenki megteremtheti a maga világában. Más-más szellemi, lelki utat járnak be a fiúk és a lányok. ... 

 A cikk folytatása a Meseutcán olvasható.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás