ÉletmódSzabadidő

Nyár a nagyinál

Mindannyian a szüleink gyermekei, gyermekeinknek pedig szülei vagyunk. Ennek megfelelően, többféle szemszögből látjuk a világot. Ennél is izgalmasabb a kép, amikor az unokák és a nagyszülők kerülnek kapcsolatba, és lehetővé válik, hogy a gyerekünk megtapasztalhassa a generációk közti összefüggéseket, kötődéseket, hasonlóságokat és különbözőségeket...

Fontos élmények!

A következő kép nem jeleníthető meg, mert hibákat tartalmaz: „http://www.koloknet.hu/files/229_nagyi_masik.jpg”.A családi történetek és legendák, a gyermekkori nyaralások élményei mindig szóba kerülnek a családterápiás foglalkozásokon. Ilyenkor legtöbbször még a szűkszavú családtagok is felélénkülnek, gazdag és részletes élménybeszámolóba kezdenek a nagyszülőknél töltött vakáció emlékezetes pillanatairól, ahol egész életüket meghatározó érzelmi tőkét és élményszerű tapasztalatokat szereztek. Szinte látjuk magunk előtt a nagypapa műhelyét, ahogyan együtt lehetett szerelni a biciklit, vagy az udvart, ahol közösen lehetett gondozni a növényeket és az állatokat. Érezni lehet a nagymamával együtt sütött sütemény illatát is, újra át lehetett élni a sok mesét, történetet, amit munka közben vagy esténként mesélt.

Régen gyakran élt együtt több generáció, s az együtt élő családtagok feladatai, szerepei egyértelműek voltak. A hagyományos családi felállás azonban mára megváltozott. A nagyszülők többsége is – ha teheti – dolgozik, a korábban felidézett idill nem jellemző. Mégis, ahol erre lehetőség van, nagy segítség és természetes lehetőség a gyerekek érzelmi, szellemi fejlődéséhez a nagyszülőknél töltött nyaralás. A családi identitás kialakulása és megerősödése szempontjából is fontos szerepe van a nagyszülők szájából elhangzó családi történeteknek, a legendák meghallgatásának, fényképek nézegetésének anyuról, apuról, amikor gyerekek voltak.

Hogyan készüljünk?

Ha már előzőleg is rendszeres és jó a kapcsolat az unokával, és jól ismerik, szeretik egymást, akár hosszabb időt is tervezhetünk, ha kölcsönösen megfelelő az elképzelés.

Ha a nagyszülők messzebb laknak, és ritkán találkoznak a családtagok, jó alkalom a nyári szünidő a kapcsolat erősítésére, de mindenképpen fokozatosságra van szükség. Először a szülőkkel együtt töltsön el pár napot a gyerek, aztán megpróbálhat egyedül, vagy a testvérével 1-2 napot, ezután lehet egy hetet, és így tovább.

Megkönnyíti a helyzetet, ha korábban is kialakult egy együttműködés a szülők és a nagyszülők között, a közös szabályok, elvárások, szokások kialakításával. Nyaralás előtt tisztázzuk a lényegesebb szempontokat a gyerek életmódjával, táplálkozásával kapcsolatban (mikor szokott felkelni, lefeküdni, mi a kedvenc étele, mit nem ehet stb.). Azonban ez csak a legfontosabb dolgokra vonatkozzon. Bízzunk a nagyszülők gyakorlatában, nevelési- és élettapasztalatában.

Fontosak a határok!

Nagyon szerencsés, ha már kezdettől fogva egyértelműek a határok a két generáció között.

Jó, ha már korábban tisztázódik, hogy mi tartozik a szülőkre és mi a nagyszülőkre, kié a felelősség, hol a határ, mibe lehet beleszólni és mibe nem (ez mindkét irányba lényeges szempont).

Nagy kérdés, mennyire bízik meg a szülő a nagyszülők tapasztalataiban (bármikor, gondolkodás nélkül rájuk meri-e bízni a gyereket), és fordítva: mennyire tartja tiszteletben a nagyszülők szabad idejét és egyéni programjait (hogy ne gátlás nélkül bízza rájuk). Fontos egymás életének, szokásainak kölcsönös tiszteletben tartása.

A gyerekek a szüleik szemüvegén át látják a nagyszüleiket. Ha szeretnénk, hogy gyermekeink jól és biztonságban érezzék magukat a nagyszülőknél, mi is tartsuk őket tiszteletben, és igyekezzünk egyenrangú, bensőséges, őszinte kapcsolatot ápolni velük, ahol tiszteletben tartjuk egymás magánéletét, véleményét és autonómiáját, ugyanakkor együtt is tudunk lenni, ha kedvünk van rá. A nagyi is mondhasson nemet: az unokák vállalása ne kötelesség, hanem öröm legyen.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XGyerünk, anyukám! - Teakiadó