Iskola

2+1 „Jól működő osztályterem”– Bemutatjuk pályázatunk nyerteseit!

A T-Tudok és a Kölöknet zsűrije a Becsehelyi Általános Iskola termeit és az Árpád Szakgimnázium ruhaipari tanműhelyét találta a leginkább jól működőnek.

A gyerekeket körülvevő tereknek és e térbeli tárgyaknak elementáris hatása van mind a tanulásra, a képességek fejlődésére, mind a társas kapcsolatokra. A tanulási tereket ezért például az OECD is vizsgálja, a témában Magyarországon is megjelentek kötetek pedagógiai és építészeti megközelítésből egyaránt.

A T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ valamint a Kölöknet.hu szülői közösségi portál ezért kétfordulós pályázatot hirdetett „Jól működő osztályterem” címmel magyar iskolapedagógusok számára, melynek keretében az iskolák pedagógusai a tanulási tereiket mutathatták be egy szakértői zsűrinknek írásos és és vizuális formában. 

 

A szakmai zsűri tagjai voltak:

Lannert Judit Ph.D., oktatáskutató

Réti Mónika oktatáskutató, a Kutató Tanárok Országos Szövetségének elnöke

Tánczos Tibor DLA, építész, kutatási területe az innovatív tanulási terek

Zágon Bertalanné, pedagógiai szakértő, a Lépésről lépésre Regionális Módszertani Központ vezetője

A pályázat célja az volt, hogy megtaláljuk a legjobban funkcionáló, legkülönlegesebb hazai osztálytermeket vagy egyéb tanulási tereket, és felhívjuk a figyelmet a térhasználat szerepére az eredményes oktatásban.

A zsűri pedagógiai és építészeti szempontból is vizsgálta a beérkezett pályázatokat:

pedagógiai szempontok

A gyermekközpontú tanterem valamennyi gyerek saját fejlődési ütemét támogató környezet, amelyben minden feltétel adott ahhoz, hogy a benne élők a lehető legjobban tanuljanak. Ellentétben az ún. hagyományos tanteremmel, amelyben az azonos életkorú gyerekeket egyformán tanító stratégia alapján ugyanazokat az általános jellemzőit támogatja.

A tanterem a tanulási környezet egyik fontos eleme, amelyben napjaik nagy részét töltik gyerekek. Ezért olyan sajátosságokkal kell, rendelkezzen, amely biztosítja a nap folyamán fellépő szükségletek kielégítését a benne élők jóllétét: barátságos, szeretetteljes, biztonságot nyújtó otthont imitálja, kényelmes, nyugalmat áraszt, és egyben stimulál, jól szervezetten, sokszínűen és hívogatóan segíti elő a tanulást.

Olyan differenciált tér, amely egyszerre kínál lehetőséget az aktivitásra, és a pihenésre, a közös munkára és az elkülönülésre, az önálló és csoportos munkára. A legjobb nemzetközi példákban jól elkülönülnek egymástól térben, színekben, formákban, anyagokban és persze a tárgyak jellemzőiben is ezek a különböző funkciókat ellátó egységek. Az ellazulást, pihenést puha, kellemes színű anyagokkal bevont kényelmes ülő és/vagy fekvést is biztosító szivacs vagy babfotelek, párnák, szőnyegek, az elvonulást, a csendes egyéni tevékenységek helyei az olvasó, zenehallgatást, vagy a barkácsolást, technikai vagy kézműves munka színhelyei egymástól távolabb helyezve, a különböző eszközök tárolására alkalmas polcos térelválasztókkal elkülönítve.

Valamennyi tevékenységhez számos eszköz és anyag, információszerzési lehetőség áll rendelkezésre.  Ezek elhelyezését úgy szervezik, hogy hívogatóak, tevékenységre ösztönzőek, könnyen hozzáférhetőek legyenek. Egyszerre teremtenek lehetőséget az aktuális ismeretszerzésnek és készségfejlesztésnek, érdeklődésnek, a különböző tevékenységekhez szükséges kreatív felhasználására. Ez a feltételrendszer jól szervezett, átgondolt, amely biztosítja a tevékenységek, feladatok, átláthatóságát, optimális használhatóságát.

Fontos jellemző az esztétikai minőség, a mindenből annyit és csak azt, amennyi funkcionálisan szolgálja a tanulás optimális eredményességét.

A pályázatok nagy részének pedagógiai alapgondolata mélyén a klasszikus, tanításközpontú stratégia húzódik. Ez határozza meg a tantermi funkciókat, próbálkozva az ettől eltérő csoportmunka, valamint a jóléthez szükséges néhány elem elhelyezésével, a kikapcsolódás-játék, elvonulás lehetőségének megteremtésével. Ezek jó törekvések, ám többnyire nem tudják optimálisan szolgálni a célt. Megvalósulásának többnyire gátat szab a tér szűkössége, a bútorok, berendezés nagysága, más, elsősorban a frontális tanulási funkciónak megfelelő volta. Ugyanezek a jellemzők szabnak határt a különböző tevékenységformáknak megfelelő térelrendezésnek is. A termek hangulatát nagymértékben meghatározó esztétikai megjelenés, díszítő elemek sokasága, sokszínűsége gyakran öncélú, akár figyelemelterelő, zavaró is lehet. A nyertesek szándékai, törekvései azonban mindenképpen üdvözlendők, hogy igyekeznek a meglévő fizikai és anyagi lehetőségekben megteremteni a maguk és tanítványaik számára a pillanatnyilag általuk megvalósíthatót, a gyermekközpontúság felé haladó alapelemeket.

 

építészeti szempontok

Sok esetben kis beavatkozással javíthatóak a meglévő hagyományos iskolaépületek téri adottságai. A tantermek előterében lévő folyosó-szakaszok berendezésével plusz helyet lehet nyerni. A belső falak részleges áttörése és üvegezése ráadásul a tanórai munka számára is aktiválni tudja az alulhasznosított közlekedőtereket. Ez az átlátás teszi ugyanis csak lehetővé oktatás közben az osztálytermek előtereiben önállóan dolgozó diákok szemmel tartását és az eltérő térrészekben lévők közötti kommunikációt.

A változatos tanulási helyzetek érdekében fontos strukturált módon berendezni az osztálytermet, azaz olyan eltérő felszereltségű tágasabb és védettebb térrészekre van szükség, amelyek kialakítása és téri hangulata kifejezetten ösztönzi az ott folytatandó tevékenységet. Erre példa a vizes projektmunka-zónák mosható burkolata és berendezése, vagy a megemelt pódiumon, galérián, vagy ablakbélletben kialakított kárpitozott elvonulóhelyek. Az olvasósarok akár egy függönnyel is leválasztható, hogy elő lehessen készíteni játékokat, vagy projekteket anélkül, hogy látnák a többiek. Ez lehet olyan hangelnyelő anyagból is, ami zaj szempontjából is védettebbé teszi a mögöttes térrészt. Alkalomadtán a befüggesztett textil színházi függönnyé válhat, a mögötte lévő térbővület pedig az előadás színpada is lehet.

Tapasztalatom szerint az iskolák leggyakoribb problémája a tér szűkössége. A hely hiánya azonban bizonyos mértékben szűk anyagi keretek között is orvosolható. A közlekedőterek már említett belakása mellett a legfontosabb eszköz ehhez a mobil bútorok beszerzése, vagy készítése. Ma már elérhetőek görgős, de rögzíthető asztalok, székek, vagy táblák, de a polcok és tárolók alá akár házilag is lehet kerekeket barkácsolni. A tanárok nagyságrendekkel gyakrabban alakítanák hozzá a téri környezetet az adott munkaformához, ha minimális erőbefektetéssel tudnák átrendezni a bútorokat.

Ezen megfontolások mentén a zsűri A Becsehelyi Általános Iskola 1. és 2. osztályos tanulóinak tantermét és a székesfehérvári Árpád Szakgimnázium ruhaipari tanműhelyét találta a legjobbnak, ezekről a Kölöknet videóriportban is tudósít majd. A zsűri külön említésre érdemesnek találta a Óbudai Árpád Gimnázium alagsori termét, melyet külön cikkben fogunk bemutatni.

Következzenek a nyertesek! Pályázataikat két zsűritagunk így értékelte pedagógiai és építészeti szemmel:

 

A Becsehelyi Általános Iskola 1. és 2. osztályos tantermei

Zágon Bertalanné

A két Becsehelyi osztályterem áll legközelebb a gyermekközpontúság gondolatához. Mindkét terem többszörös téri funkcióival igyekszik alkalmazkodni a benne élők szükségleteihez. Megjelennek a tanulástól eltérő illetve azt kiegészítő elemek, a pihenés, elvonulás lehetőségei, és néhány a tanulást színesítő tevékenység lehetőségei, melyeket tudatosan terveznek, szerveznek és fejlesztenek. Mindkét termet a különböző tanulásszervezési céloknak megfelelően rugalmasan alakítják. Az anyagi lehetőségek bővülésének lehetőségei alapján megfogalmazott terveik azt bizonyítják, hogy pedagógiai szemléletük és annak megfelelő tanterem létrehozása, fejlesztése erősen közelít a gyermekközpontúság lényegéhez.

Tánczos Tibor

Becsehelyi 1. osztály

Kiemelendő a mobíliák változatossága és tudatos megválasztása. A berendezési tárgyak és kellékek kis anyagi ráfordítással beszerezhetőek, mégis jelentősen gazdagítják és jól kihasználhatóvá teszik a teret. 

Becsehelyi 2. osztály

A görgős iskolai tábla és az egyszemélyes, ezért könnyebb és flexibilisebb asztalok is segítik az osztályterem sokoldalú használatát. Megjegyzendő az a szerencsés adottság, hogy mindössze 16 diák tanul az osztályteremben. Az egy tanulóra jutó nagy alapterület-arány is hozzájárul ahhoz, hogy sokféle tanulási helyzet számára gyorsan meg lehet teremteni a megfelelő fizikai környezetet.

 

A székesfehérvári Árpád Szakgimnázium 002-es RUHAIPARI TANMŰHELYE

Z. B.

A szakmatanulás technológiailag kötött világát a fizikai és tárgyi adottságok rugalmas, kreatív kihasználásával, igyekszik kellemessé, motiválóvá a tanulók mindennapi való világához közelíteni. Nagy értéke, hogy fontos számára a tanulók jóléte, hangulata, egymás közti és a pedagógussal való emberi kapcsolataik.

T. T.

Díjazandó, hogy a technológiából fakadó kötött berendezési igény ellenére a terem egy része mégis könnyen átrendezhető. Kiemelendő pozitív adottság az úgynevezett “kirakat”. A tanterem és a közlekedő ilyen üvegezett térkapcsolatának előnyeit nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen kommunikációs felületet biztosít a tanterem egyébként zárt világa számára az iskolaközösség egésze felé. Talán ez a transzparenciából fakadó átláthatóság is hozzájárul ahhoz az igen pozitív gyakorlathoz, hogy a folyosóra is kerültek asztalok, s ezeket a tanórákon is használják a diákok.

2019 május 02.

 
Címkék: kölöknet iskola

Kölöknet hozzászólás

aláírás