Iskola

Interjú Dr. Libor Józsefnével, az AVKF rektorával

Az alternatív pedagógiák területen pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak indításáról

Még mindig nem csillapodnak, bár csendesedtek az indulatok az alternatív iskolák törvényi szabályozása körül. Az év lassan elkezdődik, de senki sem tudja pontosan, mi és hogyan változik majd a közeljövőben. Ami biztos, hogy iskolák, műhelyek dolgoznak a háttérben, és bíznak abban, hogy munkájuk gyümölcse egyszer be fog érni és az, amit ma az alternatív pedagógia magában foglal - a talán nem is olyan távoli jövőben - "magának az iskolának a szinonimája" lesz... Interjú Dr. Libor Józsefnével, az AVKF rektorával 

Matematika szakos tanárként és a főiskola rektoraként mit gondol, miért fontos, hogy szeressék a gyerekek a matematika tantárgyat?

Nagyon sok gyerek fél és retteg a matematikától, sokszor még az iskolák is mumusnak tartják ezt a tantárgyat. Pedig, ha körülnézünk, mindenben ott van a matek, ebben élünk, nem tudjuk kikerülni. Éppen ezért, a szépségét kellene felfedeztetni a gyerekekkel, hogy milyen haszna van a gyakorlatban. Nem tudok olyan művészeti területet sem mondani, amiben a matematika ne lenne jelen – akár zeneművészetről, akár képzőművészetről beszélünk. Ez azért is nagyon izgalmas a tanítóim szempontjából, mert mindig elmondom a hallgatóimnak, hogy mennyire szerencsések abból a szempontból, hogy sok tárgyat taníthatnak, és így pontosan látják, hogy melyik diákjuk miben, melyik tantárgyban tehetséges, így lehetőségük van ezeknek a kedvenc tárgyaknak a segítségével jobban elmagyarázni, közelebb vinni a gyerekekhez a matematikát is.

Dr.Libor Józsefné

Miért adott helyet a főiskola az alternatív pedagógusképzésnek?

A kollégáim többsége elkötelezett abból a szempontból, hogy mind azt gondoljuk, a poroszos oktatási rendszernek leáldozott, főleg a kisgyerekeknél nem működik, de be kell vallanunk, hogy a felsőoktatásban sem. Nagyon sok egyetem és főiskola a mai napig úgy oktatja a hallgatóit, hogy a ppt-t kivetítve a tanárok felállnak a katedrára és elmondják mondandójukat. Ez most már nem járható út. Megindult a keresés, de tulajdonképpen a véletlennek köszönhető, hogy Dettivel (dr. Czike Bernadett - az Alternatív Pedagógiák Módszertani Központ szakmai vezetője, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola docense) találkoztunk. Az egyik kollégámnak az ismerőse, aki beajánlotta őt, és szerencsére azonnal találkoztak az elképzeléseink, így örömmel adott helyet az AVKF az alternatív pedagógia módszertani központjának. Maga a hely nem volt probléma, hiszen Budapesten egy vadonatúj kampuszunk épült, ahol Bernadett a saját elképzelései szerint tudott mindent kialakítani, berendezni.

A többi kolléga hogyan viszonyul az alternatív módszerekhez?

Nagyon jól, örömmel vették. Most, nyár végén lesz a saját kollégáink részére egy továbbképzés, hiszen, ahogy említettem, nekünk magunknak is meg kell újulnunk. Hogyan is tudnánk továbbadni ezeket a módszereket a hallgatóinknak, ha mi magunk nem ezeket használjuk?

Én magam sem vettem részt alternatív pedagógusképzésben, de a gyakorlatban, az oktatásomba mindig igyekeztem bevinni hétköznapi problémákat, valami kis sziporkát, már az egészen pici gyerekeknél is. Erre csak egy példa, hogy ősszel, a tudomány napján egy-egy napos nyitott főiskolát szoktunk rendezni, 3-4. osztályos gyerekeknek. Főleg természettudományos varázslatokban van részük, tulajdonképpen ők maguk a varázslók.  Élmény a csillogó szemeiket látni! A tanító nénik szavait tudom csak idézni, hogy utána két hónapig nincs gond a motivációjukkal, mert csak megemlítik, hogy emlékeznek-e a főiskolán mi volt, mit láttak, és máris helyreáll a rend. És ugye az alapműveletek begyakorlása alsó tagozatban is unalmas dolog, valljuk be. De ha ezt művészeti eszközökkel tesszük izgalmasabbá, szebbé, akkor utána könnyebben elfogadják a két oszlopnyi számolást is.

Az AVKF váci épülete

Milyen képzések vannak, és miket terveznek a budapesti kampuszon?

Most szeptembertől indítjuk a pedagógusok segítésére irányuló, őket szolgáló képzéseinket, mint pedagógiai asszisztens, családsegítő asszisztens, dajka. Bízom benne, hogy ezek megmaradnak, még ha az OKJ át is alakul, mert ezekre mind nagy szükség van.

Tervezzük, hogy a budapesti helyszínt tovább bővítjük, ugyanakkor az most tendencia, sajnos, hogy a pedagógusképzésre egyre kevesebben jelentkeznek. Mindig azt szoktam hangsúlyozni az iskolánkkal kapcsolatban, hogy az a nagy előnyünk, hogy kicsik vagyunk. Valódi közösségek alakulnak ki, a hallgató nem egy „neptun kód” lesz, hanem valódi kapcsolat van közöttük, a diákok együtt laknak, buliznak, tanulnak, jönnek-mennek.

Mennyire reális és távlati cél lehet az alternatív pedagógiák pedagógus alapképzésbe való beépítése?

Nehéz kérdés ez, mert a különböző szakoknál az úgynevezett KKK-hoz (képzési és kimeneti követelmények) minden intézménynek tartania kell magát. Ami mozgástér van ezen belül, ott tudunk mi is módosítani, ami nem könnyű feladat. Ugyanakkor érezzük ennek súlyát, hogy mennyire fontos foglalkozni ezzel. Egyelőre szabadon választható tárgyakként próbáljuk bevezetni ezeket az ismereteket, remélhetőleg nagy érdeklődés lesz irántuk. A diákjaink is látják, akármilyen iskolába kerülnek ki, hogy hagyományos módszerekkel nem fognak boldogulni az úgynevezett normál osztályokban sem, ha egyáltalán létezik még ilyen. Sok a különböző problémákkal küzdő gyerek, és itt nem kell nagy dolgokra gondolni, mert elég egy kisebb magatartászavar vagy diszlexia gyanú, bármi apró eltérés, ami azt kívánná, hogy azzal a gyermekkel bizonyos szempontból másképp foglalkozzanak, másképp közelítsék meg. Azt tapasztaljuk még a nagy gyakorlattal rendelkező pedagógusoknál is, hogy bármilyen váratlan helyzettől megrettennek, mert nincsen eszköz a kezükben. Valamit pedig kell kezdeniük, hogy ezek a gyerekek és az osztály többi tagja is tudjon haladni, boldogulni.

Az AVKF budapesti épülete

Nyitottak a tanítók, tanárok az alternatív pedagógiai módszerek elsajátítására, alkalmazására?

Úgy gondolom, hogy az akarat, a jó szándék a pedagógusok részéről megvan, reméljük, a támogatottság is meglesz minden oldalról. Amit látunk, hogy a szülői háttér mindig nagy szerepet játszik akár pozitív, akár negatív irányban, ezért ez az oldal az, amit minél jobban meg kell céloznunk és az együttműködést szorgalmazni. Nem ellenfelek vagyunk, a tanár nem ellenség, mert bármi probléma, nehézség is van, mi mind segíteni szeretnénk, és az a legfontosabb cél, hogy a gyermekek jól boldoguljanak majd az életben. Sajnos, sokszor tapasztalom, hogy nehezebb a szülővel boldogulni, mint a gyerekkel. A beidegződéseken nehéz változtatni. A pedagógia kezd olyan területté változni, mint a foci, hogy ehhez aztán mindenki ért. 

Kik vettek részt a módszertani központ kialakításában?

Mi, a főiskola vezetősége a kereteket szabtuk meg, hogy hány főben, mennyi teremben lehet gondolkodni, milyen anyagi keretek között. A személyi feltételeket Dettire (dr. Czike Bernadett) bíztuk, aki az adott lehetőségeken belül választotta ki a kollégákat. Szerencsére sikerült olyan tanári gárdát kialakítani, ami növeli ennek a váci gyöngyszemnek a fényét Budapesten is.

Milyen visszajelzéseket kapott a kollégáktól, hallgatóktól az első év teljesítése után?

Volt egy konferenciánk, ahol a résztvevőknek lehetőségük volt elmondani a tapasztalataikat és csak szuperlatívuszokban beszélt mindenki a képzésről. Úgy látják a résztvevők, hogy nem csak az elméleti tudás az, amit megkaptak, hanem konkrét, gyakorlati ismereteket is el tudtak sajátítani, amiket haza tudtak vinni, és másnap, már a tanórán tudtak alkalmazni. Ezek a kézzel fogható dolgok, amik előre viszik a pedagógiát.

Az AVKF budapesti kapmusza

Mi a következő lépés a kétéves képzés elindítása után?

Többfelé is próbálkozunk, saját és más intézményekben oktató kollégák felé is szívesen nyitunk ezen a téren, a közép- és általános iskolai tanárok felé is. Nagyobb lélegzetű továbbképzéseket is tervezünk indítani, valamint saját hallgatóinknak, egyelőre tömbösített formában igyekszünk ezeket az ismereteket átadni. 

Mivel lenne majd öt év távlatából elégedett a képzéssel kapcsolatban?

Sok szempontból érdekes ez a kérdés. Nyilván, ennek anyagi vonzata is van, hogy hányan jelentkeznek majd az alternatív pedagógiák szakképzésre, de úgy gondolom, előbb-utóbb az anyagi és az erkölcsi elismerése is meglesz ennek a területnek, hiszen a jövőnkről van szó, mert a jövőt nevelik a tőlünk kikerülő hallgatók. Azt szeretném, ha nem versenytársak lennénk a többi egyetemmel, főiskolával, hanem szépen ki tudna alakulni a felsőoktatási intézményekben egy-egy olyan specializáció, amiben kiemelkedőek. Nálunk épp az alternatív pedagógia vagy a kooperatív oktatás lehet egy ilyen terület, ami máshol nincs, vagy nem ilyen módon, formában. 

Rendezvény az AVKF-en

A művészeteknek milyen szerepet tulajdonít a főiskola az oktatásban?

Hatalmasat. Ebben az egyre érzelemszegényebb világban, amikor a kütyük világa elborít mindent, úgy gondolom, hogy egyre nagyobb szerepet kell kapnia az érzelmi nevelésnek, aminek az egyik legfontosabb eleme a művészeti nevelés. Nem is magára a tudásra gondolok, hanem az értékelésére és a szeretetére. Köztudott, hogy a művészeteknek a legnagyobb hatása a lelkünkre van, nyilván más érzékszervünkre is, de ezekre a lelki megszólításokra nagyon nagy szükség van a mai, érzelmileg egyre sivárabb világban. A szülők egyre kevesebbet tudnak beszélgetni a gyermekeikkel, a gyerekek egymás között is egyre inkább telefonon keresztül kommunikálnak, ami nagyon nagy probléma. Ezért az érzelmi nevelésnek egyre nagyobb szerepet kell kapnia, akár annak a kárára is, hogy hogyan produkálnak a felméréseken a gyerekeink, bár ezt félve mondom ki. Szerintem ez a kettő összefügg. Ha megkapják az érzelmi nevelést, akkor fejlődni fognak más területeken is.

 

2019 szeptember 09.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás