Törvénymódosító javaslat az alternatív iskolák ellen
Iskolai szünet ide vagy oda, hetek óta egymást érik a kormány oktatással kapcsolatos ötletei. Először kiderült, hogy átalakítanák a magántanulóságot, és belenyúlnának a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek tanításába, a csütörtökön benyújtott összegző javaslat pedig az utolsó pillanatban az alternatív iskolákat is megpiszkálná.
A Bajkai István fideszes parlamenti képviselő által jegyzett módosítás szerint csak akkor hagyhatnák jóvá az alternatív iskolák kerettantervét, ha:
“az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban” tér el a központi kerettanterv tantárgyi struktúrájától,
a Nemzeti Alaptantervben (NAT) “meghatározott tananyag tartalmakat tanévenként két félévre bontva” jelenítik meg a kerettantervben, “összhangban a tanulók félévenkénti értékelésével”,
Ha ezt elsőre bonyolultnak találja, nincs egyedül. Az érintett iskolák körében is sokféle értelmezés kering onnantól, hogy ez minimum kiszúrás velük szemben, egészen odáig, hogy bizonyos intézmények akár veszélybe is kerülhetnek. De miről van szó pontosan?
Teljesen mások, mint az állami iskolák
Az állami iskolák működésének egyik alapja a helyi pedagógiai program, benne a helyi tantervvel. Ezeket az iskolák maguk készítik el, de csak tíz százalékban térhetnek el a központi kerettantervtől, ami a NAT-on alapul. Ezt a tíz százalékot használhatják például felzárkóztatásra, szakkörre vagy más, speciális tanórákra.
A nem állami fenntartású, alternatív iskolák ennél szabadabban működnek, nem hagyományos módszerekkel dolgoznak, és nem köti őket a NAT sem. Megtehetik, hogy tantárgyak helyett projektalapon oktatnak, vagy hogy nem tartanak 45 perces órákat. Ők a saját, alternatív kerettantervüket használják, amit a minisztériumnak kell engedélyeznie. A kimeneti követelmények persze rájuk is vonatkoznak, ugyanúgy fel kell készíteniük a gyerekeket a középiskolára és az érettségire, mint bármelyik állami intézménynek.
Az alternatív iskolák az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak, sok szülő számára ezek jelentik a menkülőutat a központosított, merev állami oktatásból. Mivel ezek magánfenntartásúak, általában a tehetősebbek számára nyitottak, de vannak olyanok is, ahová direkt nehéz helyzetben levő, problémásnak tartott gyerekeket vesznek fel.
Ne aggódjatok, van rá egy évetek! Vagy mégsem
Ezt a viszonylag nagy szabadságot vágná meg a kormány terve, amit a Magyar Waldorf Szövetség is aggályosnak tart. Hétfői közleményükben azt írták, a módosítás “lényegében ellehetetlenítheti az iskoláinkban a Waldorf-pedagógiai szerinti működést”, és kiüresítheti az alternatív kerettanterveket.
A javaslat szerint az iskoláknak egy évük lenne arra, hogy felülvizsgálják a saját kerettantervüket, és összhangba hozzák az új előírással. Ezután kérniük kell a módosítás jóváhagyását a minisztériumtól, különben elveszítik a működési engedélyüket. Ha tehát kedden a parlament elfogadja a törvényt, jövő júliusra kellene olyan tantervet készíteniük, aminek a tantárgyi struktúrája maximum harminc százalékban tér el a központi kerettantervétől.
A cikk teljes terjedelmében az abcug.hu -n olvasható.
