IskolaKülföldHogy csinálják máshol?

Külföld - Kitekintés Ázsiába

Az ázsiai oktatásról – áttekintés

A Kölöknet minisorozatában elsősorban azt vettük górcső alá, hogyan nevelnek és tanulnak Ázsiában. Hogy ez miért érdekes? Túl azon, hogy Ázsia roppant vonzó a maga nagyságával, sokszínű népességével, hatalmas kulturális és filozófiai tradícióival, az is nyilvánvaló, hogy az ázsiai tanulók (és tanáraik, sőt inkább szüleik) valamit nagyon tudnak. A 2000 óta zajló nemzetközi tanulói teljesítményméréseken rendre az ázsiai országok szerepelnek az élen.

Nem új keletű dolog ez. A matematikai és természettudományos felméréseken rendre első helyen szereplő japán tanulók miatt az amerikaiak már a nyolcvanas években is a szigetországra fordították vigyázó szemeiket, és az ottani tapasztalatokat próbálták beépíteni az amerikai oktatásba, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Japán – siker és hatékonyság

Az először 2000-ben végrehajtott PISA-felmérés eredményei alapján a japán oktatási rendszer nemzetközi szinten sikeresnek és hatékonynak mutatkozik, amit további felmérések is megerősíteni látszanak. Elmondható, hogy Japán mindhárom mért kategóriában - olvasás-szövegértés, matematika, természettudományok - általában az első tíz ország között végzett.

Mégis, miféle hatékonyságról és sikerről van itt szó? Valóban siker és hatékonyság ez? Mik a jellemzői a japán rendszernek? Mi az oka annak, hogy a diákok ilyen kiegyensúlyozottan jól teljesítenek? Egyáltalán, miről is beszélünk, amikor a japán oktatást emlegetjük? Hatrészes sorozatában a szerző ezekre a kérdésekre igyekezett választ találni… >>>

Kína – a Tigrisanya

Nagy botrányt kavart az Amerikában élő, kínai emigráns szülők gyermekeként felnőtt Amy Chua A tigrisanya harci himnusza könyve saját anyaságáról. Képzeljünk el egy kínai emigráns családból származó asszonyt az Egyesült Államokban, aki – amerikai férjjel az oldalán – jogász professzorként dolgozik az egyik legelismertebb amerikai egyetemen.

Szigorú és hagyományos nevelést kapott, habár úgy emlékszik rá, hogy apja mókázós és rebellis volt. Amy Chua hálás szüleinek, és mindmáig úgy érzi, nevelési elveik hozzásegítették magabiztossá válásához és későbbi sikereihez. Éppen ezért, amikor később ő maga is szülő lett, továbbvitte a családi hagyományt. A szerző talán legnagyobb vihart kavaró nevelési eszköze egy sajátságos „tízparancsolat”, amely a gyerekei számára tiltott dolgokat sorolja fel...   >>>

Vietnam – állandó verseny és tanulás

Vietnamban a közösségi versenyszellemet úgy is igyekeznek fenntartani, hogy erős verseny van az iskolákban az osztályok között, havonta értékelik, hogy ki hol tart. Miután az egész osztály versenyben van, az osztályban tanulóknak az az érdekük, hogy mindenki jól tanuljon, így segítik egymást. Vietnamban így oldották meg a verseny és kooperáció sajátos dilemmáját. A gyerekek szinte egész nap tanulnak és különórákra járnak, ami nem kirívó Ázsiában. A pedagógusok igen megbecsült tagjai a társadalomnak, a tanári szakma a legjobban kereső foglalkozások közé tartozik...  >>>

Kambodzsa – egyszerre rejtélyes és ijesztő

A mai Kambodzsa számára ez az egyik legnagyobb kihívás: hogyan tudja a nagyarányú fiatal népességet tudáshoz juttatni ott, ahol a felnőttek körében csak most nevelkedett fel az első generáció, akik a felsőoktatásba is eljutottak. Kambodzsában, bár hihetetlennek tűnik, de nincs tankötelezettség. Illetve ez a kérdés megosztotta a kambodzsaiakat: a többségük szerint nincs, az egyik iskolaigazgató szerint van, de nem ellenőrzik...   >>>

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XGyerünk, anyukám! - Teakiadó