IskolaPedagógus

Túlterheltek?

Pedagógusok munkaterhei

Lezárult az Oktatási és Kulturális Minisztérium felkérésére végzett, "A pedagógusok munka- és munkaidő-terhelése" című vizsgálat. A kutatást vezető Tárki-Tudok Oktatáskutató Központ beszámolója szerint a tantestületekben egyaránt találhatunk túlterhelt és alulterhelt pedagógusokat.

A több mint 3000 általános- és középiskolai tanárra kiterjedő, reprezentatív vizsgálat arra kereste a választ, hogy milyen tevékenységekből és milyen időarányokban áll össze a tanári munka, hogyan oszlanak meg a terhek a tantestületen belül, illetve van-e különbség az eltérő iskolatípusokban (általános iskola, gimnázium, szakiskola stb.) tanító pedagógusok munkaterhei között. De a kutatási beszámolóban érdekes észrevételeket találhatunk a különböző nemű, életkorú, illetve különböző szakos tanárokat jellemző sajátos terhekről is.

Harmadrészük jelentősen túlterhelt!

A megtartott órák számát vizsgálva azt látjuk, hogy a tanárok 30%-a a törvényesen előírtnál lényegesen többet tanít. Ők a kötelező óraszámban meghatározott, munkakörtől függően 20-22 tanórához képest több mint 20%-kal többet, azaz akár 24-26 órát (ez minden nap öt órát jelent!) tartanak.

Ugyanakkor, a kutatás eredménye szerint, a tanárok 10%-a lényegesen kevesebbet tanít a kötelező óraszámban meghatározottnál. (Bár itt azért meg kell jegyezni, hogy a munkateher többi eleme nélkül ez az adat csalóka lehet: hiszen ebben a 10%-ban többek között a jelentős tanórakedvezménnyel dolgozó - mert más feladatot ellátó - igazgatóhelyettesek, vezetőtanárok is benne vannak!

40 órás munkahét

Érdekes, hogy a különböző, munkával kapcsolatos teendők összegzése a több mint 3000 válaszadó átlagában egy gyakorlatilag negyvenórás heti munkaterhelést mutat. A tanárok saját becslésük alapján hetente átlagosan 31 órát dolgoznak az iskola épületében, és 10 órát ezen kívül. Az iskolán
kívüli munkavégzés színhelye alapvetően az otthonuk (átlagosan 9 óra hossza).

A tanárok egy hétköznap 4-5 órát töltenek tanítással, és további kb. másfél órát foglalkoznak tanítási órán kívül a diákokkal. Ezen kívül 2,5 órát fordítanak olyan, munkához kapcsolódó tevékenységre, amelyet nem a tanulókkal végeznek (pl. órára való készülés, dolgozatok javítása, stb.). A diákokkal kapcsolatos tevékenységeket döntő módon az iskolában végzik, a közvetlen tanulói jelenlétet nem igénylő munkájukat pedig fele-fele arányban megosztják az iskola és az otthon között.

Figyelni több száz gyerekre

A munkateher szempontjából nem közömbös, hogy hány tanulócsoporttal foglalkozik egy-egy tanár. Míg a pedagógusok átlagosan nyolc tanulócsoportban (ez kb. 160 gyereket jelent!) tanítanak, ennél is több csoporttal, gyakran több mint 200 gyerekkel foglalkoznak a természettudományos tárgyakat és az informatikát tanító tanárok. Szerencsésebbek a nyelvtanárok, akik egy-egy csoport magas óraszáma miatt csak 4-5 tanulócsoporttal foglalkoznak, ráadásul általában kisebb létszámú csoportban. Így ők egyszerre mindössze 60-80 gyereket tanítanak.

Egyenlőtlen terhelés

Komoly gondot okoz, hogy a munkaterhek sok iskolában nem egyenletesen oszlanak meg a tanárok között. Az iskolák felében jelentős (több mint 3-5 óra) eltérés van a tanárok óraterhelése között, s ezen belül az iskolák 20%-a kifejezetten extrém terhelésbeli különbségeket mutat. Az igazgatók gyakran élnek azzal a lehetőséggel, hogy a terhelést kiegyenlítendő, egy-egy kevésbé aktív (s nem feltétlenül a feladatra legrátermettebb) kollégának delegálnak egy-egy extra feladatot. Az igazgatók 7%-a gyakran, háromnegyed része pedig időnként alkalmazza ezt a megoldást. Miközben a munkaterhek szempontjából a gondolat racionálisnak hathat, a feladat és a diákok szempontjából kevésbé tűnik szerencsésnek.

Általános iskola, gimnázium, szakiskola

A különböző intézménytípusok eltérő óraterhelése kihat a munka többi területére: a vizsgálat eredményei szerint a szakiskolák tanárainál találjuk a legnagyobb óraterheket, ugyanakkor itt a legkevesebb a tanórán kívüli, diákokkal folytatott tevékenységre szánt idő (70 perc, az általános iskolára és gimnáziumra jellemző 86-93 perccel szemben). A diákok nélkül folytatott munka (készülés, javítás) tekintetében hasonló a helyzet: a gimnáziumi tanárok napi csaknem 3 órát, az általános iskolai tanárok két és fél órát, a szakközepesek kb. két órát, a szakiskolai tanárok pedig kevesebb mint két órát töltenek ilyen tevékenységgel. (Itt jegyzem meg, hogy a különböző intézményekben végzett munka mentális terhelését nem volt e kutatás tiszte feltérképezni. De ezek a számok vélhetőleg erről is beszélnek.)

Normál terhelésű és túlterhelt iskolák

A kutatási eredmények alapján a munkaterhek szempontjából vannak normál terhelésű, illetve túlterhelt iskolák. A normál terhelésű iskolákban a pedagógusok az átlagosnál lényegesen több időt töltenek a diákokkal való tanórán kívüli foglalkozással, az általánosan túlterhelt iskolákban valamivel kevesebbet, míg a sok túlórával túlterhelt iskolákban lényegesen kevésbé jellemzőek a tanórán kívüli tevékenységek.

Hasonlóképpen, a normál terheléső iskolákban a pedagógusok lényegesen több időt töltenek órákra való készüléssel, dolgozatok javításával, egyéb, nem tanórákon, és nem közvetlenül tanulókkal végzett munkákkal, mint a túlterhelt iskolákban.

A falusi általános iskolák 95%-a, a városi általános iskolák és a gimnáziumok mintegy háromnegyed része, a szakközépiskoláknak pedig 85%-a tartozik a normál terhelésű iskolák közé. A szakiskoláknak viszont csaknem a felében túlterheltséggel küzdenek, s ez a fentiek értelmében a tanórán kívüli feladatválalláson is meglátszik.

Mindemellett a tanárok gyakran egy "normál terhelésű" iskolában is komoly munkaterheket és komoly feszültséget élnek meg, hiszen, ahogy korábban láttuk, az iskolán belüli terhek eloszlása koránt sem egyenletes.

A tanulmány megállapítása szerint a munkaidő-terheléssel kapcsolatos problémákat csak akkor fogják kevésbé élesnek látni a pedagógusok, ha a tantestületen belüli aránytalanságok csökkennek, és megszűnik az intézményekben jelenleg egyszerre jelen levő alulterheltség és túlterheltség között meghúzódó feszültség.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás