IskolaPedagógus

Középiskolai felvételi 2010

Rosszul tanítanak a matektanárok?

Az elmúlt napokban a Kölöknet, de az iskolák, családok jó része is a középiskolai felvételi tesztektől volt hangos. Sok elkeseredett diák és felháborodott szülő mondta el a véleményét. Némelyik hozzászólás azonban téves következtetésekre vezethet, ezeknek érdemes alaposabban is utánagondolni.

A most megírt felvételi eredménye sok információval szolgál majd. Elsősorban természetesen kiderül belőle az, hogy melyik iskolába vették fel a gyereket. Reményeink szerint hamarosan össze tudjuk hasonlítani a matematika és a nyelvi teszt eredményeit, és választ adhatunk arra a kérdésre, hogy tényleg sokkal könnyebb/nehezebb volt-e egyik a másiknál.

Két dologra azonban a felvételi eredmény biztosan nem lesz alkalmas. Nem tudjuk meg belőle, hogy ezek a gyerekek - és általában a mai gyerekek - okosak-e vagy buták, és nem tudjuk meg azt sem, hogy a matematikatanárok jobban, illetve rosszabbul tanítanak-e, mint a magyartanárok. Szerencsére azonban ezekre a kérdésekre más, a felvételi tesztnél általánosabb érvényű és megbízhatóbb forrásokból mégis tudunk választ adni.

Okosabbak vagy butábbak?

Azok a gyerekek, akik most felvételiztek középiskolába, 2008 májusában, hatodikos korukban részt vettek az Országos kompetenciamérésen. Azon a mérésen minden hatodikos részt vett, nem csak a felvételizők. Annak a feladatlapjai bemértek voltak, azaz kipróbálták őket a „bevetés” előtt. A kompetenciamérés eredményeit minden diák és szülő megnézheti a Kölöknet korábbi cikkében részletesen ismertetett helyen és módon. Itt egyértelműen láthatják, hogy gyermekük a saját iskolatársaihoz, illetve az ország összes hatodikosához képest hogyan teljesített. Ez, ha már tesztek alapján kívánjuk eldönteni, sokkal inkább szolgálhat alapként annak megítéléséhez, hogy tényleg okos vagy tényleg buta-e a gyerek.

Egyébként pedig arról, hogy általánosságban a gyerekek "okosodnak" vagy épp "butulnak"-e, úgy alkothatunk véleményt, ha különböző országos vagy nemzetközi mérések évről-évre születő eredményeit vetjük össze. A PISA vizsgálatokon például hazánk adott évben 15 éves diákjai  nagyjából ugyanolyan teljesítményt mutatnak egészen 2000 óta. (Szakmai nyelven fogalmazva: az eredmények szignifikánsan nem térnek el.) Ez azt jelenti, hogy bár sajnos nem javult a teljesítményük, de nem is romlott, legalábbis a nemzetközi átlaghoz viszonyítva. A PISA eredmények ugyanis nem abszolút számok, hanem mindig az összes ország minden diákjának átlagteljesítményéhez viszonyított értékek.

A magyar gyerekek eredményei nem romlottak, ami vagy azt jelenti, hogy nem butábbak ma sem, mint tíz éve, vagy pedig a világon minden gyerek butább ma, mint tíz éve.

Jobbak a magyartanárok?

A matematikatanárok és a magyartanárok teljesítményét összehasonlítani pedig nagyon nehéz egy olyan jellegű kompetenciateszten, mint amilyen a központi felvételi volt. Ezek a kompetenciát mérő tesztek sokkal tágabb spektrumát ölelik fel a tanulók tudásának, mint a magyar nyelvtani vagy matematikai tananyag az iskolában. Az olyan alapkészségek fejlesztése pedig, mint amilyen az anyanyelvi kommunikáció vagy a logikus gondolkodás, nem utalható egyértelműen és kizárólagosan a matematika- vagy a magyartanár felelősségi körébe. Minden tantárgynak célja kell, hogy legyen a logikus gondolkodás fejlesztése, mint ahogyan minden iskolában töltött percnek hozzá kell járulnia az anyanyelvi kommunikáció fejlődéséhez.

Ha pedig mégis arra gondolnánk, hogy a különböző tárgyat tanítók teljesítményét egy mérési eredmény tükrében vetjük össze, érdemesebb egy nemzetközi mérés eredményeit figyelembe venni. A már korábban is említett PISA vizsgálat például egyáltalán nem mutatja rosszabbnak a magyar diákok matematikai teljesítményét a szövegértési képességüknél. (Bővebben a mérésről és az eredményeiről itt tájékozódhatnak.)

Vagyis nem igaz az az egyes kommentekben megfogalmazott nézet, hogy a matektanárok a magyartanároknál rosszabbul tanítanának.. Ennek a tesztnek bármilyen eredményei lesznek is, abból tévedés ilyen következtetést levonni.

Mégis van tanulság

A 2006-os PISA felmérés magyar eredményeinek elemzése azonban szolgál olyan tanulságokkal, amelyeken még a felvételi teszt dominálta időszakban is érdemes elgondolkodni, sőt, kifejezetten értelmezi a kompetenciaalapú felvételi teszt feletti riadalom okát:

„Az OECD-országok átlagánál gyengébb szövegértési, szövegértelmezési színvonala túlmutat önmagán, hiszen ennek következtében sok gyerek tanulási, ismeretszerzési lehetősége korlátozott, és ezáltal leszűkülnek boldogulási lehetőségeik is. Valamennyi mérési területen látni lehet annak jelét, és a tesztfüzetek javításának is egyik visszatérő tapasztalata az, hogy a diákok nem képesek világosan, érthetően megfogalmazni érveiket, magyarázataikat vagy éppen véleményüket. Ez egyébként nem csak az iskolában, hanem az élet más területein, például az emberi kapcsolataikban is komoly nehézséget okozhat.

A matematikaoktatás problémája tapasztalataink szerint az, hogy a diákok nem tanulnak meg gondolkodni - eltérő mértékben és jelentőséggel ez a legtöbb tantárgy esetében elmondható -, hanem főként rutinokat sajátítanak csak el. Így történhet meg az, hogy ismert matematikai tartalmakra épülő feladatokat – azért, mert az órai közegből egy ismeretlen kontextusba (értelmezési környezetbe) kerülnek –, nem tudnak olyan hatékonysággal megoldani, mint külföldi társaik, akik egyébként a matematika elméletéből talán kevesebbet tudnak náluk. A rutinszerzésre irányuló oktatás problémája a fizikai és kémiai feladatmegoldások során is nyilván felmerül, ilyen rutinfeladatokat azonban a PISA-vizsgálat nem tartalmaz.”

 
Kölöknet hozzászólások  
(9 hozzászólás) 
2010 február 19.
wb n.n.
A magyar felvételi csak sima, egyszeres vizsgastresszt okozott. A matek a kevés idő okán, a szokatlan feladatok okán, a feladatok megfogalmazása okán (pl. 120 fok atlétizál, stb.) többszörös, rendkívüli stresszt okozott. Minél hatványozottabb a stresszhelyzet, annál inkább az egyéni személyiségjegyek szerinti a reakció. Ezért a feladatsor nem a matek tudást, hanem a stresszre való reagálási képességet mérte elsősorban. Ezért igazságos pontszámokat sem alakított ki. Nem fogadható el az a megközelítés, hogy mindenki számára egyformán nehéz volt. Gondoljuk meg, 2 méter széles, de csak 30 cm mély árkot minden gyerek átugrik. De ha ugyan ez az árokszélesség 20 méter mély szakadékú, sokan nem kísérlik meg az átugrást. Pedig "tudásuk" alapján biztosan át tudják ugrani a 2 méter szélességet. Tehát a "feladat" nem tudta igazságosan mérni, hogy át tudják-e ugrani a 2 métert. Ugyanígy nem volt "kompetens" a matek feladatsor sem. Félrevezető, ha magyar vagy matek tanár tanítási eredményességéről stb. kezdene szólni a fórum. Üdvözlettel:
2010 február 19.
Őszülő
Felkerültek az országos középiskolai felvételi eredmények és azok hivatalos elemzése az OH honlapjára (http://www.oh.gov.hu/kozoktatas/aktualis-beiskolazasi/2010-evi-kozepfoku), ahonnan a részleteket is mutató grafikonok is letölthetők. A számok a közfelháborodás jogosságát teljesen igazolják, de a hivatalos elemzés - amit a rádióban is hallani lehetett - a tényeket teljesen eltorzítva, statisztikai trükkök alkalmazásával készült. Emiatt az alábbi levelet küldtem a Hivatalnak: Tisztelt OH, Az idei évi középiskolai felvételi eredmények hivatalos elemzésének b) pontjában a következőket írják: "a nyolcadik évfolyamos diákok által írt matematika dolgozatok átlageredménye körülbelül 10 %-kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban," Ez a megállapítás helytelen és félrevezető! Az elemzéshez mellékelt táblázatban szereplő adatok szerint a tavalyi matematika átlagpont 22,6 volt, az idei pedig 16,5 pont. Ez alapján a helyes megállapítás a következő lenne: "a nyolcadik évfolyamos diákok által írt matematika dolgozatok átlageredménye 27 %-kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban" Az értékelést készítő "szakember" nyilvánvalóan arra gondolt, hogy a tavalyi 22,6 pont 45,2%-os eredménynek felel meg, az idei 16,5 pont pedig 33%-os, így a kettő közti 12,2%-os különbség körülbelül 10%-nak felel meg. Ez a megállapítás azonban nagyon erős csúsztatás, sőt - tekintettel a felvételi nehézségével kapcsolatos országos felháborodásra - valószínűsíthető, hogy a közvélemény szándékos félrevezetése! Hasonló félrevezetést tartalmaz a mondat második fele is: "ugyanakkor az idei vizsgán is nem kis számban voltak olyan diákok, akik szinte tökéletesen megoldották a feladatlapot" A részletes eredmények grafikonjai alapján megállapítható, hogy a 90% feletti eredményt elérő tanulók száma tavaly kb. 1,2% volt, idén pedig kb. 0,2%. Igaz, hogy a különbséget tekintve ez is csak 1%-al alacsonyabb, mint egy évvel korábban, de a valóságban mindössze hatod annyi gyereket jelent. Szinte tökéletes, 95% feletti eredményt tavaly a gyerekek közel 0,5%-a ért el, idén viszont kb. 0,05%-uk, vagyis tized annyian, ami mindössze kb. 30 tanuló a dolgozatot megíró 57 312 gyerekből! Ezt „nem kis szám”-nak nevezni egyértelműen szándékos félrevezetés. Az elemzés d) pontjának megállapítása a következő: „valamennyi dolgozattípus esetében a dolgozatok eredményei lehetővé teszik a jelentkezők közötti kellő differenciálást;” Ez a mondat konkrétumot ugyan nem tartalmaz, de a 9. évfolyamra jelentkezők dolgozatainál semmiképp sem fedi a valóságot. A két dolgozat grafikonjainak megtekintése után a helyes megállapítás a következő lehetne: „ A 9. évfolyamra jelentkezők matematika és anyanyelvi dolgozata sem volt alkalmas a kellő differenciálásra. A matematika feladatsor az alacsony teljesítményű tanulók közt, míg az anyanyelvi a jó teljesítményt nyújtó tanulók közt nem biztosította az elvárható pontkülönbségeket. ” A médiában több helyen kommunikált elemzés összes többi pontja is egyértelműen a problémák elhallgatását és a valóság elferdítését célozza. Kérem ennek megfelelően egy korrekt elemzés elkészítését és kommunikálását a sajtóban és a honlapjukon. Nem fogadható el véleményem szerint az, hogy egy ilyen komoly - több, mint 50 000 gyerek jövőjét befolyásoló - esemény előkészítésében ilyen szintű hibákat el lehessen követni. De ennél még felháborítóbb az utólagos kommunikáció, ami ezeket az egyértelmű hibákat próbálja szándékosan elfedni. A fentiek leírását mindössze az igazságérzetem diktálta, látva a környezetemben levő gyerekek és szülők rendkívüli elkeseredését a dolgozatok után. Képzeljék csak bele magukat annak a több hónapja (esetleg éve) szorgalmasan a matek felvételire készülő gyereknek a helyébe, aki a mostani matek feladatsort a reális várakozásaihoz képest 27%-al rosszabbul írta meg. Ez a -27% különbség iskolai osztályzatban kifejezve kb. két érdemjeggyel rosszabb értékelés! Sok tízezer gyerek önértékelését rombolta össze ez a hiba! És azok a szülők sem éltek meg irigylésre méltó heteket, akik évek óta a gyerekeik felvételi előkészítő különóráit finanszírozták „eredmény nélkül”. Higgyék el, hogy nem a keserűség beszélt belőlem, hiszen a felvételiző fiam az ország egyik legerősebb gimnáziumában a legjobb felvételit (94 pont) írta. Válaszukat várva tisztelettel, ... Bízom benne, hogy a levél megtalálja az illetékeseket és legalább a jövő nyolcadikosait megóvhatjuk az ehhez hasonló, értelmetlen stresszel járó helyzetektől. Van még két kisebb gyermekem is.
2010 február 11.
Manguszta
Matekból elméletet tanítani szerintem marhaság. Mint ahogy nyelvet tanulni se lehet úgy, hogy először a szabályokat és a kivételeket magoltatják be. És ez csak a tanártól függ. Gimiben elfogyasztottunk három matektanárt. Ebből az első és a harmadik feladatokat oldatott meg velünk. A második a tankönyvet adta le. Na, vajon mikor voltunk a legjobbak? :-)
2010 február 09.
SE
@ xxy: Az iskolában, ahol az illető tanuló a felvételit írta, megadnak egy időpontot, amikor be lehet menni megnézni a dolgozatokat. Ha ez az időpont már elmúlt, akkor is ad felvilágosítást az érintett középiskola az elért pontszámról, de abban az esetben a dolgozat megtekintésének lehetőségét nem köteles újra biztosítani.
2010 február 08.
xxy
sziasztok hol lehet megnézni hoogy hány % lett egy gyereké??
2010 február 05.
KK
Kiváncsi lennék az országos átlagra!
2010 február 05.
antimatekos
Mint már korábban is írtam, azt kellene mérni, ami a normál (nem emelt óraszámú) matematika tantervben szerepel. Ennek anyagát pedig mindenféle külön szülői segítség, előkészítő magántanár nélkül ötösre kellene megoldani az ötös osztályzatot kapott gyerekeinknek. Ha nem képes a diák, akkor bizony a matektanára becsapta a gyereket a félévkor kapott osztályzattal. Probléma viszont, hogy mint már többen is írtátok, nincs idő a gyakorlásra. Még az adott évfolyam anyaga esetében sem, a feladatsor viszont tartalmazott ötödikben tanult azóta sohasem ismételt anyagot(pl. szögmértékegységek)is
2010 február 05.
biri
Butaság lenne azt állítani, hogy a magyartanárok jobban tanítanak, mint a matektanárok. A gyerekek nagy részének mindig is rosszabbul ment a matek, mint a magyar. Az viszont tendencia, hogy a központi tesztek úgy vannak összeállítva, hogy a reál irányultságú gyerekeknek kedveznek, az idei különösen kirívóan. A humános lányom a magyart mindig megírta 20-25 perc alatt 10-pontos, tehát nem összecsapott fogalmazással, a matekot pedig a nagyon könnyű 2006-os év kivételével sohasem tudta megoldani 45 perc alatt. (Kivételek persze mindenhol vannak: a lányom osztályába is jár olyan fiú, aki az idei teszteket 37-38 pontos arányban írta meg, tehát szinte ugyanannyit ért el a matekon, mint a magyaron. Ez azonban ritka.) Az idei tesztek nagyon rosszul mértek, mert az a bizonyos olló túlságosan szét fog nyílni. A gyerekek zömének kétszer (vagy többször) annyi pontja lesz a magyarnál, mint a mateknál. Egyébként pedig megmondaná valaki, hogy a tehetséggondozós matek tesztet hogyan lehetett úgy összeállítani, hogy könnyebbre sikerüljön az általánosnál? A magyar pedig itt is túl könnyű volt.
2010 február 04.
Egy felvételiző
Szerintem, mint a dolog átélőjének(egyébként matek 10 pont magyar 35) véleményem az, hogy a matematika tanároknak hibájuk nincsen, hiszen a magyar felvételit úgy írtam meg 35 pontra hogy egy óránál többet nem készített fel minket a tanár, a matekot pedig úgy írtam meg szánalmas 10 pontra hogy másfél hónapig jártam külön tanárhoz, és órán is gyakoroltunk különféle felvételiben gyakran előforduló példákat. Hangsúlyozom, a matekra felkészülni nem lehetett akkor sem ha egy évig gyakorolok, hisz nem számítottam rá hogy eltérő lesz. Így szerintem felesleges a matek tanárokat hibáztatni, a matek tanáromat is védeném :-)
Összes hozzászólás (9) megtekintése »
Kölöknet hozzászólás
aláírás