Különleges helyzetekTanulás és viselkedési problémák

Okos, de nem tud olvasni!

Diszlexiás gyermek az iskolában

Ha egy gyermek akadozva, hibásan olvas, s mellé még csúnyán vagy gyenge helyesírással ír, hamar rámondják, hogy diszlexiás. Pedig manapság diszlexiáról csak akkor beszélünk, ha az olvasásban és az írásban elért eredmények lényegesen elmaradnak a gyermek adottságai alapján elvárható szinttől, és a sok gyakorlás vagy a tanításra fordított idő sem hoz eredményt. Ma már bizonyított tény, hogy minél korábbi életkorban ismerik fel a problémát, annál hatékonyabb a segítségnyújtás.

Tomi 10 éves, negyedikes, jó intellektusú kisfiú. A mai napig is nagyon lassan, döcögve olvas, a hosszabb szavakat szótagolva tudja csak kisilabizálni. Betűket téveszt, felcseréli a szótagokat. Írása görcsös, külalakja csúnya. Tollbamondásnál lassan dolgozik, szavakat hagy ki, másokat ír le helyettük. Nehezen tanul verset, szöveget, s pontatlanul idézi fel a már ismerteket is. A nyelvtani szabályokat megtanulja, de nem tudja alkalmazni. A j-t és az ly-t folytonosan keveri, a rövid-hosszú magán- és mássalhangzókat nehezen különbözteti meg, az ige előtt álló igekötőt általában különírja az igétől, a mondatot többször kisbetűvel kezdi. (Így születnek ezek a mondatok: „Éjel napal fojik a munka az erdő méjén nem lesz itt szemi baj. nem tutam el aludni.”) Fáradékony, figyelme hamar ellankad. Érzékeny, kreatív, de kevés önbizalommal rendelkezik, s nehézségeit az iskolában sokszor agresszív viselkedés mögé rejti.

Tomi az olvasás „jól ismert” zavarával, a diszlexiával küzd. Bár minden diszlexiás gyermek más és más, vannak olyan jelek, amelyekkel a korai felismerés érdekében fontos tisztában lenni.

Birkózás a szavakkal

Ha korábban nem derült ki a gyermekről, hogy diszlexia veszélyeztetett, az iskolában az olvasás, írás elsajátítása során jellegzetes tünetek hívják fel a figyelmet a nehézségekre. Az olvasási hibák közül igen gyakoriak a betűtévesztések. Ezek egy része a betűkép (látási) hasonlósága alapján (t-f, h-n) míg más részük a hallási hasonlóság alapján történik (p-b, t-d, s-sz). Van, amikor a látási és hallási azonosság egyaránt szerepet játszik a tévesztésben (b-d, m-n). Sokszor keveri a magánhangzókat (ó-ő, u-ü, e-a). Többször megfigyelhető, hogy felesleges betűket „csempész be” a szavakba (kert-keret), illetve kihagy betűket (kert-ket). Bizonyos esetekben szótagok betoldása (lendkerék-lendkerekék), kihagyása (krokodil-krodil) és szótagok cseréje ( cipő-pőci) is előfordulhat. Gyakori a betűk sorrendjének, az olvasás irányának a tévesztése, például ló-ól. A gyermek, hosszabb szavakat olvasva, először nekiveselkedik az elejének, aztán egy teljesen más szó lesz az eredetiből. (pl. rózsaszálból rózsaszín) Ilyenkor tippel, találgat, de ez gyakran félresikerül, hisz sem a szókincse, sem a szövegösszefüggés nem segíti őt a helyes szó felismerésében. A hosszabb szavakat néha eltorzítja: például rendőrautó-renődrató. Többször nekirugaszkodik egy szó elolvasásának, ami első osztályban még elfogadható, de később az olvasási zavar gyanúját jelzi. Bár ezek a tévesztések, hibák mindenkinél előfordulhatnak, sokkal gyakoribbak a diszlexiás gyerekeknél.

Lassan, de biztosan?

A legtöbb diszlexiás gyermek lassan olvas. Ennek a hátterében állhat általános lassúság, ilyenkor a gyermek gondolkodása és mozgása is komótos. De abból is eredhet a lassúság, hogy a gyermek először magában elszótagolja a szavakat, és utána ejti ki, mert nem tudja még „egyszuszra” elolvasni. Vagy szeretné elkerülni a hibás olvasásból fakadó kudarcot, és többször is elolvassa magában, mielőtt kimondaná.

A szövegértési zavar akkor alakul ki, ha a gyermek nem tud egyszerre figyelni az olvasás technikájára és a szöveg tartalmára. Van, aki folyékonyan olvas, de utólag kiderül: egyáltalán nem tudja, hogy mit! Ám vannak olyanok is, akik rossz olvasástechnikával, rengeteg tévesztéssel felolvasott szöveget is megértenek. Ennek hátterében valószínűleg az intelligencia és a bővebb szókincs áll.

Nyelv és beszéd

A diszlexiás gyermek nyelvi fejlődése elmaradást mutat. Van, aki 3 évesen mondja ki az első szavakat, s a szókincse később is szegényes marad. Gyakran szótalálási nehézségek jellemzik; inkább megpróbálja körülírni a fogalmakat, vagy hangutánzó szavakkal helyettesíti őket. Általában a pöszeség maradványtüneteivel is találkozhatunk nála. Nyelvi készsége elmarad társaiétól; a mondatai szegényesek, egyszerűek, rövidek. Gyenge a szövegemlékezete, nehezen tanul verseket, problémát okoz számára a sorrendiség (például a hét napjai vagy a hónapoknak egymás utáni felsorolása szinte lehetetlen számára).

A diszlexiás gyermeknek általában a ritmusérzéke is fejletlen. A nyelv ritmusa iránt nem fogékony, ami a szótagolást, elválasztást nehezíti számára.

Se olvasni, se írni

A diszlexiához többnyire írászavar, azaz diszgráfia, s esetleg számolási gyengeség, diszkalkulia társul. A diszlexiához társult írászavar megjelenése lehet formai vagy tartalmi. Formai diszgráfia esetén az írás többnyire csúnya, sokszor szinte olvashatatlan. A gyermek ceruzafogása rossz, görcsös, szinte vési a papírt, vagy épp ellenkezőleg: haloványan ír. Lassú az írástempója, munkájában sok a betűtévesztés. (Az azonos írásmozdulattal kezdődő betűket a gyermek gyakran elvéti (l-f-b-h-k, u-v, a-o). A ceruzát többször, feleslegesen felemeli.

Tartalmi diszgráfia esetén az olvasásban fellépő hibák írásban is megjelennek. A leggyakoribbak a betű- és szótag kihagyások, a betoldások, a betűcsere, szótagcsere, az ismétlések, a rövid- hosszú magánhangzók, mássalhangzók tévesztése. Gondot okoz az egybeírás-különírás (például a toldalékot külön írja a szótól: tanul nak). A gyermek az írásjeleket nem teszi ki, a mondatot nem kezdi nagybetűvel. Nem hallja a szótaghatárokat, ezért hosszú szófolyamot ír egybe. A diktált szöveget elfelejti, átírja, a szórendet megváltoztatja. Az ékezeteket nem teszi ki vagy helytelenül használja. A j-t folytonosan keveri az ly-nal. Gyakori még a lassabb írástempó, ami összefügghet a betűk alakján való gondolkodással, valamint az írással kapcsolatos rossz élményekkel, szorongással is.

Mik lehetnek a következmények?

A diszlexiás gyermek gyakran fáradékony, s koncentrációs nehézségei vannak. A legtöbb esetben a tartós iskolai kudarcok hatására pszichés problémák alakulnak ki, ami tovább rontja teljesítményét. Motiválatlanná válik, s védekezésképpen gyakran lázad. Megtagadja az iskolai munkát, vagy agresszív magatartást vesz fel, csúfolódik, zavarja a tanítást. Van, hogy bohóckodással, figyelemfelhívással kompenzál. Vagy éppen ellenkezőleg: visszahúzódik, szorong, fél az iskolától, s testi tüneteket mutat (például evési-alvási zavarok, fejfájás, ekcéma stb.). Jelzésértékű, ha rendszeresen tic-kel, azaz önkéntelenül, ismétlődően hunyorog a szemével, emelgeti a vállát, rángatja a fejét, grimaszol vagy akaratlan hangokat ad ki, köhécsel, krákog, szipákol.

Hová forduljak?

Ha az ismertetett tünetekből több is jelentkezik, ajánlatos segítséget kérni az iskolai logopédustól, fejlesztő pedagógustól, vagy a helyi Nevelési Tanácsadó szakembereitől, akik alapos vizsgálat után megfelelő terápiát javasolnak. Leggyakrabban úgynevezett diszlexia reedukációs foglalkozásokat ajánlanak, illetve a gyenge részképesség területek fejlesztésére tesznek javaslatot, amihez a legkülönfélébb terápiás módszerek állnak rendelkezésre. Amennyiben szükséges, pszichés segítséget, például szorongásoldást vagy esetleg pszichoterápiát tanácsolnak. A korrepetálás önmagában nem segít a diszlexiás gyermeken, csak az átgondolt, több oldalról támogatott fejlesztői munka.

Ha szükséges, az elvégzett vizsgálat alapján a Nevelési Tanácsadó vagy az iskola a szülővel egyetértésben (illetve maga a szülő) kérheti a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatát, s amennyiben itt a sajátos nevelési igényt megállapítják, a gyermek az iskolában is jogosult lesz megfelelő szakmai ellátásra. A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye, illetve a Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján az intézményvezető saját hatáskörében egyes tantárgyak, tantárgyrészek osztályozása, értékelése alól mentesítést adhat. Általában a helyesírás osztályzása alóli felmentést vagy az írásbeli felelés alóli felmentést javasolják, illetve a tanulás megkönnyítésére tesznek ajánlásokat: ilyen a dolgozatírásnál hosszabb idő biztosítása, a felkészülés megsegítése írásbeli vázlatokkal, segédeszközök használatának (számítógép, helyesírási szótár) lehetővé tétele, stb. Ha az idegen nyelv tanulásában jelent akadályt a diszlexia, az idegen nyelv osztályozása alóli felmentés is kérhető.

2008 április 21. Kereki Judit

 
Kölöknet hozzászólások  
(1 hozzászólás) 
2014 szeptember 10.
Zsófi mama
Diszgráfiás és diszlexiás gyerekeknek ajánlom, Gergényiné Németh Erika - Dr. Szamosiné Nagy Sára gyógypedagógusok remek gyakorlóit, kiadványait.
Kölöknet hozzászólás
aláírás