Szülő- és gyereknevelés

ALAPTÖRVÉNY-ELLENES AZ ISKOLAÉRETTSÉG ELDÖNTÉSÉNEK RENDSZERE, VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK

Decemberben és januárban az iskolaérettség kérdése uralta a nagyobb óvodás gyereket nevelő szülők beszélgetéseit – tudom, mert láttam, részt vettem benne. Írtam is róla, mivel egyértelmű volt, hogy az új rendszer nem jó, hiszen szülőként sem azt nem tudjuk biztosan, hogy iskolaérett-e a gyerekünk (főleg nem, hogy iskolaérett lesz-e kilenc hónappal később), sem azt, milyen is pontosan a két évvel ezelőtt bevezetett szülői felelősségű kérvényezés. Az ismeretségi körömben ráadásul sok család későn kapcsolt, és lecsúszott a kérvényezésről, mert az óvodából (akár a speciális járványügyi helyzet miatt) nem kapták meg a megfelelő tájékoztatást. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében elméletileg ilyen többet nem lesz. Ez első lépésként szuper, de még bőven van tennivaló. Tóth Flóra írása a wmn.hu oldalán.

Miről döntött az Alkotmánybíróság?

Az Alkotmánybíróság határozatában alaptörvény-ellenesnek minősítette a jelenlegi iskolaérettséget megállapító rendszert, mivel minden gyereknek alkotmányos joga iskolaéretten megkezdeni az általános iskolai tanulmányait, és jelenleg ez nem garantált. A határozat kötelező érvényű a jogalkotóra nézve, és a változás irányát is meghatározták az indoklásban: a döntésbe be kell vonni az óvodapedagógusokat, különös tekintettel azokra a családokra, ahol a szülők nem kérvényezik saját döntésük alapján a halasztást.

Bár az Alkotmánybírósághoz már nem fordulhatnak egyszerű állampolgárok, a Szülői Hang közösségnek óriási szerepe van abban, hogy eljutott a megfelelő emberekhez az információ: közel tízezerrel kevesebb gyerek kapott halasztást idén, valószínűleg azért, mert a szüleik nem kapták meg a megfelelő tájékoztatást. Bár az adatok szerint a kérvények döntő többségét (96 százalékát) elfogadta az Oktatási Hivatal, a Szülői Hang felmérése szerint a szülők 94 százaléka nem találta megfelelőnek a rendszert, ahogy az Alkotmánybíróság sem.

Miklós György, a Szülői Hang alapító tagja és a Kötelező beiskolázás nevű, közel 14 ezer követővel rendelkező, a szülőknek tájékoztatást nyújtó Facebook-csoport moderátora azt mondja, biztató ez a döntés, a változás pedig mindenki számára kedvező lehet:

„A határozat a 2022 szeptemberében potenciálisan iskolát kezdő gyerekeket érinti, tehát akikről már döntés született, ők annak megfelelően kezdik vagy nem kezdik az iskolát. Június 30-ig kell az Országgyűlésnek módosítani a törvényt. Ehhez nagyon fontos kiindulás az óvodapedagógusok bevonása, mert

szerintünk is az a legfontosabb, hogy helyben, vagyis az óvodában, a gyereket ismerő szakértők bevonásával szülessen döntés. Ha szervezetten lehetne a szülőnek és az óvodapedagógusnak tartani egy konzultációt a kérdésről, akkor az esetek döntő többségében jó döntés születne.

Ha esetleg nem tudnak megegyezni, akkor be lehet vonni a Pedagógiai Szakszolgálatot, ami jelenleg nem elérhető önkéntes alapon, kizárólag az Oktatási Hivatal előírására.” 

Az Alkotmánybíróság döntése kötelező érvényű, tehát biztosan módosulni fog a rendszer, de azt nem lehet tudni, hogy pontosan miben. Ami fontos, hogy a határozat értelmében továbbra is a szülő joga döntést hozni a gyereke iskolaérettségéről, csak ehhez több segítséget kellene kapnia.

Nemrég az Alapvető Jogok Biztosa is jogszerűtlennek ítélte a folyamatot, három fő pontban foglalta össze az érveket:

  • Az elektronikus kérvényezés esélyegyenlőtlenséghez vezet, hiszen sok hátrányos helyzetű család számára ez nem elérhető lehetőség.
  • A túlterhelt Pedagógiai Szakszolgálatoknál problémát jelent a megnövekedett számú vizsgálat, ami fennakadást okozhat a szolgálat más feladatainak elvégzésében – ez szintén nem szolgálja a gyerekek érdekét.
  • A január 15-i határidő fellebbezési, módosítási lehetőség nélkül túl korai, mivel sok gyereknél történhet olyan változás a határidő után, ami a döntés felülvizsgálatát teszi szükségessé.

Miklós György a jogi állásfoglalásokat is figyelembe véve azt mondja, ideális esetben így kellene megváltoztatni a törvényt:

„Az Oktatási Hivatalnak semmi érdemi szerepe nincs az egészben, ráadásul lassítja a folyamatot, ezért véleményem szerint teljes egészében ki kellene iktatni. Felméréseink szerint

A cikk teljes egészében a wmn.hu oldalán olvasható. 

Nyitókép: School photo created by freepik - www.freepik.com

 

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás