Szülő- és gyereknevelés

„Anya, Apa! Tényleg a gólya hozza a kisbabát?”, I. rész

A kisgyermekekre már a születésük pillanatától jellemző a végtelen kíváncsiság és tudásszomj. Egyszer pedig minden szülő életébe beköszönt az a pillanat, amikor csemetéje a szexualitás és a babavárás részletei iránt is elkezd érdeklődni. Mit mondjunk szülőként, ha gyermekünket elkezdi furdalni a kíváncsiság, hogy mégis hogy születnek a kisbabák? Érdemes-e a „babahordó gólyáról” vagy a „méhecskékről és virágokról” mesélnünk neki, míg „elég idős nem lesz”? Várjuk-e meg, míg kisgyermekünk magától kérdezősködik a témáról, vagy pedig van egy javasolt életkor, amikor érdemes a fogantatásról és a szülésről beszélgetni vele? Mit mondjunk egy szülőként ha megkérdezi, hogy egyáltalán hogyan került a baba anya pocakjába? A mindset Szakértő válaszol cikksorozatának legújabb két részében többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk.

 

Könyves Krisztina – pszichológus, Yelon chatügyelet-vezető: 

Az egészséges szexualitásra nevelés gyakorlatilag újszülöttkorban indul. Ez egy természetes folyamat, ami ott kezdődik, hogy a kisgyerekkel elkezdünk beszélgetni a testrészeiről, nevet adunk nekik, beleértve a nemi szerveket is. A gyerekeket természetükből fakadóan érdeklik a fiúk és a lányok teste közötti különbségek, ahogyan az is, hogy hogyan kerül a kisbaba az édesanyjuk hasába. Ezekre a kérdésekre mindig a gyerek életkorának megfelelően, és a kérdések mentén próbáljunk meg válaszolni.

Nem érdemes kitalált történeteket mesélni. A gyermekünkkel kötött partneri viszony jegyében inkább tegyünk fel kérdéseket a számára, figyelve a gyerek reakcióira és válaszaira. Nincs optimális életkor, hiszen minden gyereket más hatások érnek, például egy kistestvér születése vagy egy nagyobb testvér a családban rengeteg plusz információt hoz a gyerek életébe, ami természetesen kérdéseket eredményez. Nem létezik instant válasz sem arra, hogyan érdemes ezekről a kérdésekről beszélgetni. Nagyon fontos azonban, hogy ha váratlanul is érik a szülőt ezek a kérdések,

mindig éreztessék a gyermekkel, hogy komolyan veszik a kérdését,

szeretnének neki válaszolni, még ha hirtelen nincs is ott a kész válasz a zsebükben. Ilyenkor nyugodtan kérhetünk egy kis időt, elmondhatjuk, hogy ezt át kell gondolnunk, vagy hogy meglepett minket a kérdése. A kérdésekre tisztázó kérdésekkel válaszoljunk, hogy ő mit gondol erről, mi miatt érdeklődik a téma iránt. Fontos, hogy mindig csak pont annyi információt kell adnunk, amennyire a gyereknek éppen szüksége van. Ez azt is jelentheti, hogy bizonyos részek kimaradnak, de a túl sok információ éppen olyan káros a gyerek számára, mint ha nem válaszolunk a feltett kérdéseire.

Török Judit – pedagógus, oktatási tanácsadó, coach, mediátor:

Soha nem hittem a gólya-mesében, bizonyára, mert a családtól sem kaptam mintát a „gólya hozza” történetre. Azt vallom, hogy az igazat, csakis az igazat érdemes mondani a gyereknek. Persze életkorának megfelelően. Ha ködösítünk vagy másként nevezzük el a dolgokat (például a nemi szerveket) előbb-utóbb rá fog jönni, és nagyon becsapottnak érezheti majd magát. Ráadásul a jó infókkal rendelkező társak között cikis helyzetbe is kerülhet.

A teljes cikk a mindset online pszichológiai szaklapban olvasható.

 

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XGyerünk, anyukám! - Teakiadó