Szülő- és gyereknevelés

Gyermekálmok nyomában

Bizonyára szinte minden családban előfordult már, hogy az éjszaka közepén gyermekünk riadtan ébredt egy rossz álomból, vagy éppen reggel az óvodába menet vidáman meséli el álmát a kedvenc állatáról. Gyermekeink álmai igen kifejezőek, árulkodnak a csöppségek lelki világáról, legnagyobb vágyaikról és félelmeikről. Ahhoz, hogy megértsük őket, nézzük meg, miről álmodnak, mi állhat a tartalom mögött, és milyen funkciója van az álmodásnak gyermekkorban.

A legtöbb kutatás szerint a kisgyermekek álmai egyszerűek, rövidek, többségében vágyteljesítések, legtöbbször az előző nap hétköznapi történéseihez kapcsolhatók, de sokszor mégis

olyan eseményeket idéznek, amivel kapcsolatban a gyermeknek erős érzelmi reakciói vannak.

A gyermekek – ugyan jellegét tekintve eltérően – már igen korai életkorban álmodnak. Csecsemőkorban is lehetséges meghatározott pszichés tartalom és érzelmi töltet az álmokban. Megfigyelték, hogy egy nyolc hónapos csecsemő, aki elalvás előtt rendszeresen ugyanazt a játékot játssza az édesapjával, amikor kimarad a játék, álmában utánozza a mozgásformát, amit a játék közben szokott. A játék megvonása feltételezhetően érzelmileg erős hatással lehetett a gyermekre.

Fontos figyelembe venni, hogy a gyermekek bizonyos életkor alatt még nem képesek a fantázia és a valóság elkülönítésére. Jean Piaget gyermekpszichológus szerint az

emocionális álmok esetében fennáll annak veszélye, hogy az álomtartalom összekeveredjen a valósággal.

Négyéves kor alatt a gyermekek gyakran hiszik, hogy az álmukban megjelenő szörnyek a valóságban is léteznek, ez pedig igencsak ijesztő a számukra. Beszámolóik szerint ezek a lények a szobában vannak és éjszaka látjuk őket. Ekkor még azt sem értik, hogy ha az álmukban szerepelt az édesanyjuk, attól a valóságban ő még nem fogja tudni, hogy miről álmodott.

A gyermekek álmai legtöbbször vágyteljesítőek, gyakran mesebeli történésekből táplálkoznak.

A négy és nyolc év közötti gyermekek általában már tisztában vannak az álom mibenlétével, képesek elkülöníteni azt a valóságtól. Az érzelmileg telített ingerek esetében viszont kevésbé megbízható az elkülönítés a fantázia és valóság között.

Miről álmodnak a gyermekek?

Az álmok tartalma és jellege az egyes fejlődési állomások jellemzői szerint alakul. Központi szerep jut az adott életkorban a gyermeket foglalkoztató kérdéseknek. Az álmodás mennyisége és minősége párhuzamosan alakul a kognitív fejlődéssel.

A 3-5 éves kor közöttiek kevés álomról számolnak be, álmaik rövidek és egyszerűek. Az álmodó maga ritkán jelenik meg bennük, akkor is inkább passzív megfigyelő szerepben van és nem aktív cselekvője az álomnak. A kicsik leggyakoribb álomszereplői állatok, kevés az emberi karakter, hiányzik a személyes interakció, jellemző viszont, hogy önmagukat álmodják valamilyen testhelyzetben (például „feküdtem a fűben”).

5-7 éves kor közötti gyermekeknél az álmodó általában a középpontban van és aktív szereplője az álomnak, valamint sok a felé irányuló agresszió. Megjelenik a szimbolikus tartalom, megszaporodnak a szereplők, megjelennek a hősiességet és kalandokat megjelenítő álmok, és az olvasott könyvek, mesék nagymértékben befolyásolják az álmokat. A leggyakoribb karakterek a szülők és az állatok.

A vágyteljesítés és a félelem gyakori motiváció,

valamint különböző belső és külső konfliktusokra utaló témák gyakran megjelennek az álmokban. Például éppen válófélben lévő szülők gyermekénél megjelenhet az édesapa elvesztése.

A cikk teljes terjedelmében a mindsetpszichologia.hu oldalán olvasható!

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás