Szülő- és gyereknevelés

Válás gyerekkel: Ezért kell engedni, hogy a gyerek a másik szülővel is tarthassa a kapcsolatot!

Coparenting

Hazai felmérés a közös szülőségről – Magyarországon évente több tízezer gyermek éli át szülei különválását a házasságok, illetve az együttélések, élettársi kapcsolatok felbontásával, felbomlásával. A válással, különéléssel nem szűnnek meg a szülői feladatok, sőt, ezek összehangolása a válás után nagyon fontos, ugyanakkor potenciálisan konfliktusos feladat. Miért fontos a gyermekközpontú válás? Mit jelent a coparnteing? Válaszok a cikkben.

 

Kiegyensúlyozottabb az a gyerek, aki egy válás után mindkét szülőjével kapcsolatot tart, azok a szülők pedig rendszerint jobban érzik magukat a bőrükben, akik váltott gondoskodásban nevelik tovább gyerekeiket, még ha ez nem is áll oksági kapcsolatban a jó érzésükkel – állapították meg a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének (MHI) kutatói, akik Magyarországon elsőként és egyedülállóan vizsgálták ezt a területet egy OTKA-kutatás keretein belül. Az össztársadalmi súlyú kérdésben érintetteknek az együttműködés kialakításában mediátorok nyújthatnak támogatást, az MHI idén ősszel negyedszer indítja el az egyre népszerűbb Közösségi és családi mediáció szakirányú továbbképzését.

Coparenting – közös szülőség válás után

Magyarországon évente több tízezer gyermek éli át szülei különválását a házasságok, illetve az együttélések, élettársi kapcsolatok felbontásával, felbomlásával. Ha a párkapcsolatban nem is, a szülőségben továbbra fennmarad a közösség, és e kapcsolat – amit a szakirodalom közös szülőség (coparenting) néven definiál – milyensége meghatározó a gyerekek mentális állapotára, a szülőkkel való további kapcsolatának minőségére. Mindez döntően befolyásolja a következő generáció sorsának alakulását, ekképpen össztársadalmi súlyú a jelentősége. A közös szülőség jellemzőit, a válási folyamattal való összefüggéseit, a szülők és a gyermekek jóllétének kérdéseit Magyarországon elsőként a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében (MHI), egy OTKA-kutatás keretében vizsgálták 2019-2022 között. A kutatási kérdőívet mintegy 400 szülő töltötte ki, további 24 pár esetében sikerült elérni, hogy mindketten válaszoljanak a kérdéssora. Az eredmények elemzése jelenleg is tart, azonban kutatási részeredményeket már több ízben publikáltak szaklapokban – mondta el honlapunknak Pilinszki Attila, a kutatás vezetője, az MHI docense.

A válással, különéléssel nem szűnnek meg a szülői feladatok, ezek összehangolása pedig a válás után nagyon fontos, ugyanakkor potenciálisan konfliktusos feladat. “A kutatásban különféle konfliktuskezelési stratégiákat (elkerülő, verbális agresszió, gyermekek bevonása, együttműködő) vizsgáltunk, és ezek közül kettő mutatott kimondottan erős összefüggést a közös szülőséggel” – avatott be a részletekbe Pilinszki Attila.

A gyermeket bevonó konfliktuskezelési stratégiánál a szülők a gyerek előtt vitatkoznak, rá lesznek mérgesek, pedig valójában az expartnerre dühösek, vagy a gyerekkel beszélik meg a másik szülővel való konfliktusukat. Az együttműködő konfliktuskezelésnél kifejezik saját érzéseiket, szükségleteiket és megpróbálják megérteni a másik fél szándékait is, valamint olyan megoldást keresnek, ami minden érintett szükségleteire reflektál. A felmérés fő témája a közös szülőség volt, de rákérdeztek a válás folyamatára, a gyermek és a szülő jóllétére is.

Négy csoportra bontották a közös szülőséget a konfliktusok szintje és kezelése szerint:
• együttműködő
• konfliktusos, egymás szülői tekintélyét aláásó
• konfliktusos, de próbálkoznak
• nincs kapcsolat a különélő szülővel.

A közös szülőségi csoportok szerint vizsgálták a válási megegyezéssel való elégedettséget, illetve a szülő-gyermek kapcsolatot, valamint a szülőkkel töltött időt (váltott gondoskodás-kizárólagos gondoskodás). „Azt találtuk, hogy a sor tényező közül, melyek összefüggést mutattak a közös szülőséggel, kiemelkedő a különélő szülővel töltött idő, valamint a jellemzően használt konfliktuskezelési stratégia” – fejtette ki Pilinszki Attila.

Kiegyensúlyozott az a gyerek, aki mindkét szülőjével kapcsolatot tart

„Rákérdeztünk a gyerek kiegyensúlyozottságára is. Öt alskálán adhatták meg a szülők a választ, ezek közül az érzelmi tünetek mutattak egyedül szignifikáns különbséget a két fő konfliktuskezelési stratégia szerint, ezen kívül a kizárólagosan vagy döntően az egyik szülőnél élő gyerekek több érzelmi tünetet mutattak” – részletezte Pilinszki Attila az eredményeket, hozzátéve:

   egyértelműen látszott, kiegyensúlyozottságot adott a gyereknek, ha mindkét szülővel kapcsolatot tartott, illetve jobban érezték magukat a bőrükben azok a szülők, akik váltott gondoskodásban nevelik a gyereküket.

Pilinszki Attila elmondta, a válás utáni közös szülőség szakirodalmából látható, számos országban kötelezően vagy ajánlottan online és személyes képzéseket indítanak válófélben lévő vagy már elvált szülőknek, és konzultációs lehetőséget is biztosítanak az együttműködés kialakítása érdekében. Hasonló, mediációs szemléletű képzés kidolgozásán munkálkodnak a Mentálhigiéné Intézetben is, melynek pilotja előre láthatóan 2024 második felében indul.

“A cél, hogy azoknak segítsünk, akik szeretnék ezt a folyamatot, és a közös szülőséget jobban csinálni. Az ismeretátadást (válási folyamat, gyermekek támogatása, konfliktus-kommunikáció), készségfejlesztést (kapcsolati önismeret, erőszakmentes kommunikáció, együttműködés) és intervenciót (közös szülőségi terv készítése, erőforrások feltérképezése) is tartalmazó képzéssel hozzájárulunk a válás utáni új egyensúlyi állapot kialakításához. Fontosnak látjuk rámutatni, hogy noha a párkapcsolatnak vége, a szülőség a gyerek felnőttkoráig tart, és muszáj együttműködni annak érdekében, hogy ha majd később, mondjuk a diplomaosztón találkoznak, akkor a gyerek ne érezze rosszul magát azért, hogy a szülei mennyire nincsenek jóban” – hangsúlyozta Pilinszki Attila, megjegyezve, hogy 40-50 órás kurzusokban gondolkoznak kollégáival.

A gyerekek szükségletei közül ezeket emelték ki a konferencia résztvevői:

kiszámíthatóság, biztonság, szeretet, kapcsolattartás a másik szülővel, nagyszülővel, őszinteség (életkorának megfelelően), figyelem, ne használják postásnak, rugalmasság és empátia.

A gyerekek válás utáni helyzetéről, jóllétéről konferenciát is szervezett az MHI közösen a Magyar Kapcsolatügyeleti Mediátorok Országos Szövetségével (MAKAMOSZ) Élet a válás után – átalakuló családi keretek címmel, amelyen a kutatási részeredményeket nemcsak ismertették, hanem interaktívan fel is dolgozták a résztvevőkkel. Az egyik fókuszpontja a műhelymunkának az volt, hogy az érintettek szükségleteit azonosítsák.

Segítség a gyermekközpontú váláshoz

A mediáció érdemi segítséget jelent a gyermekközpontú válás lebonyolításában, az együttműködő közös szülőség kialakításában, különösen a konfliktusos családoknak – hangsúlyozta az MHI docense, hozzátéve, hogy a kutatási eredmények is azt mutatták, magasabb minőségű közös szülőségi kapcsolatok épültek ki a mediációban résztvevőknél. A mediációs szemlélet alapvetően nem a hibás keresésére, hanem a jövőre irányul, arra, hogy a fontos kérdéseket a közös cél, azaz a gyermek jólléte érdekében meg tudják beszélni. Ezt a kommunikációs folyamatot segítheti nagymértékben egy semleges, pártatlan, erre képzett szakember. Az MHI ezért is indítja el idén ősszel immár negyedszer a három féléves Közösségi és családi mediáció szakirányú képzését, amely a docens szerint egyre népszerűbb.

Fotó: Getty Images

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás