Szülő- és gyereknevelés

„A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.”

A zenehallgatás szorongás- és fájdalomcsillapító hatásai - a zeneterápia

Most, hogy már a Spotify is kiírja nekünk mennyit hallgattunk ebben az évben zenét, illetve meg tudjuk nézni milyen toplistáink vannak, mik voltak a nagy kedvenceink, érdemes megvizsgálnunk azt is, hogy milyen hatásai és módszerei vannak a zenének egészségünkre, pszichológiai jól-létünkre és lelki világunkra.

Koelsch mondatai a zeneterápiáról így szólnak: „Az első szempont a figyelem modulálása. A zene elvonja a figyelmünket olyan ingerekről, amelyek negatív tapasztalatokhoz vezethetnek, mint például aggodalom, fájdalom, szorongás.”

Ez megmagyarázhatja a zene hallgatásának szorongás- és fájdalomcsillapító hatásait.

A zeneterápia egy olyan multidiszciplináris terület, ami pontosan a fent említettekkel foglalkozik. A pszichológiai terápia rengeteg tudományterületet egyesítve – zenetudomány, szociológia, antropológia, pszichológia és még számos – koncentrál az emberi jól-létre, egészségre, és javít a patológiás helyzeteken. A terápia segíthet az egészség kialakulásában, illetve erőt adhat, hogy az emberi kapcsolatok változásaiban könnyedén helyt tudjunk állni.

 

De ne szaladjunk ennyire előre, honnan is ered maga a zenével való foglalkozás, mikor indult el a zeneterápia?

Azt tudhatjuk, hogy már Püthagorasz is jegyzett fel zenei skálákat. Azonban a zeneterápia kezdetét a világháborúk veteránjainak szóló zenék adták. A háborúban megsérült katonák a kórházakban gyakran hallgattak zenét, amitől mind a fizikai, mind a pszichológiai traumáik súlya enyhült. Ezt persze az orvosok is észrevették, így elkezdtek foglalkozni a zene adta terápiás lehetőségekkel, komolyabb képzéseket alakítottak ki. Az 1940-es, 1950-es években megalakultak az első zeneterápiás egyesületek, társaságok, például a National Association for Music Therapy még napjainkban is működik.

Kezdetben főleg a mélylélektani megközelítés nézőpontja szerint használták a módszert, így ötvözték a korok meghatározó művészeti alkotásait és a pszichológiát. A meghatározó analitikus gondolkodás miatt a terapeuták felfedezték a kreatív-expresszív módszerek adta lehetőségeket. Ahogy megindultak a képzések a veteránokon kívül már sérült gyermekekkel is egyre inkább foglalkoztak. Napjainkra már gyakran használt módszer lett. Ezt tükrözi, hogy Oliver Sacks neurológus – többek között a „Férfi, aki kalapnak nézte a feleségét” esettanulmányok szerzője – is írt a zene gyógyító, felszabadító hatásáról, például emlékezetzavaros páciensek esetében. Ez a „Zenebolondok – Mesék a zenéről és az agyról” című munkája. Ebben a műben a neurológus a zene hatásaival foglalkozik az emberi élettörténetek tükrében. Olyan betegekkel, akiknek a zene segített, illetve olyanokkal is, akiknek a fülében megragadt egy dallam, ami már-már őrületbe kergette őket.

A zeneterápiás módszereket alkalmazók amellett, hogy a készségeket és a jól-létet támogatják, szeretnék, ha sok ember életébe beépülne a zene, a művészetek kedvelése és mindennapi hallgatása, művelése.

Hogyan hat mindennapjainkban a zene az életünkre?

Biztosan sokszor tapasztalhattuk, hogy egy-egy fontos esemény előtt vagy után milyen meghatározó a minket körülvevő zene, a hangok, vagy pont a némaság. Ebben a témában hoztam pár érdekes eredményt – milyen hatással lehet ránk a zene, vajon meghatározhatja-e a személyiségünk, viselkedésünk…

Az Egyesült-Államokban már 2008-ban átlagosan napi 2-4,5 óra közötti időtartamot hallgattak zenét az emberek. Gondoljunk bele, hogy ez milyen sok! Egy tanulmányban kamaszokat vizsgáltak, hogy milyen összefüggések lehetnek a zenehallgatásuk (zene műfaja) valamint a viselkedésük között. Az első szempont, amit érdemes figyelembe venni, hogy a zenékben, pontosabban a zeneszövegekben általában valamilyen probléma, érzés megfogalmazása van jelen.

Ez megkönnyítheti a kamaszok személyes kifejezését például a kötődés-leválás kérdéskörében, a másokhoz való kapcsolódásban, önmaguk kifejezésében, és identitásuk megfogalmazásában.

A zene természetesen segíthet nekik és a felnőtteknek is modulálni érzéseiket, gondolataikat.

 

A cikk teljes terjedelmében a mindsetpszichologia.hu -n olvasható.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XGyerünk, anyukám! - Teakiadó