Diagram

Foglalkoztatási struktúra az oktatásban

A magyar iskolákban fajlagosan jóval több pedagógus és karbantartó dolgozik, mint az OECD-országokban, miközben kirívóan kevés tanítási és kutatási asszisztenst, szakmai segítőt és az iskolavezetést támogató adminisztratív személyzetet alkalmazunk.

Foglalkoztatási struktúra az oktatásban

A fenti ábrán láthatjuk az 1000 tanulóra jutó tanítási és nem tanítási személyzet létszámát az alap és középfokon. Egymás mellett szerepelnek hazánk adatai az OECD-országok átlagával illetve az EU adatot szolgáltató tagállamainak átlagával.

A magyar iskolákban a nemzetközi átlagnál jóval több pedagógust és karbantartót találhatunk 1000 tanulóra vetítve, míg az osztálytermi asszisztens, tanulókat segítő szakemberek és a vezetés is aluldimenzionált (Education at a Glance, 2009). Pontosan azok a kompetenciák vannak nálunk alulreprezentálva, amelyek az iskolát mint modern 21. századi munkahelyet feltételeznék. Ez a fajta torz munkahelyi struktúra nemcsak meglehetősen drága, de nem is hatékony és a pedagógusok munkakörülményeit sem javítja. Kevesebb pedagógusra és több segítő személyzetre lenne szükség.

pedagógus feladatok

Erről a problémáról részletesebben is írtunk az Alkudozás a pedagógusok kötelező óraszáma körül című írásunkban, nemzetközi kitekintést pedig itt olvashatnak.

Az oktatásban csapdahelyzet alakult ki: a tanulólétszámhoz képest jóval több embert foglalkoztatunk pedagógus munkakörben, mint amennyit anyagilag fedezni tudunk, tehát a magas szintű foglalkoztatást csak a bérek csökkenése, illetve alacsony szinten tartása mellett tudjuk biztosítani. Mivel a feladatok Magyarországon is nagyjából ugyanazok egy iskolában, mint más országokban, nyilvánvaló, hogy a kedvezőtlen alkalmazotti összetételből fakadóan nálunk olyan munkákat is a pedagógusok végeznek el, amelyek nem igényelnék az ő magas szintű képzettségüket. 

Az alacsony bérek viszont azt is jelentik, hogy nem drága a pedagógust például adminisztratív feladatok ellátására használni. Egy iskolaigazgató vagy iskolafenntartó, amennyiben sokba kerülne a pedagógus, egész biztosan nem használná őt ilyen célokra. 

Forrás: Education at a Glance, 2009

A fenti ábrán láthatjuk az 1000 tanulóra jutó tanítási és nem tanítási személyzet létszámát az alap és középfokon. Egymás mellett szerepelnek hazánk adatai az OECD-országok átlagával illetve az EU adatot szolgáltató tagállamainak átlagával.

A magyar iskolákban a nemzetközi átlagnál jóval több pedagógust és karbantartót találhatunk 1000 tanulóra vetítve, míg az osztálytermi asszisztens, tanulókat segítő szakemberek és a vezetés is aluldimenzionált (Education at a Glance, 2009). Pontosan azok a kompetenciák vannak nálunk alulreprezentálva, amelyek az iskolát mint modern 21. századi munkahelyet feltételeznék. Ez a fajta torz munkahelyi struktúra nemcsak meglehetősen drága, de nem is hatékony és a pedagógusok munkakörülményeit sem javítja. Kevesebb pedagógusra és több segítő személyzetre lenne szükség.

pedagógus feladatok

Erről a problémáról részletesebben is írtunk az Alkudozás a pedagógusok kötelező óraszáma körül című írásunkban, nemzetközi kitekintést pedig itt olvashatnak.

Az oktatásban csapdahelyzet alakult ki: a tanulólétszámhoz képest jóval több embert foglalkoztatunk pedagógus munkakörben, mint amennyit anyagilag fedezni tudunk, tehát a magas szintű foglalkoztatást csak a bérek csökkenése, illetve alacsony szinten tartása mellett tudjuk biztosítani. Mivel a feladatok Magyarországon is nagyjából ugyanazok egy iskolában, mint más országokban, nyilvánvaló, hogy a kedvezőtlen alkalmazotti összetételből fakadóan nálunk olyan munkákat is a pedagógusok végeznek el, amelyek nem igényelnék az ő magas szintű képzettségüket. 

Az alacsony bérek viszont azt is jelentik, hogy nem drága a pedagógust például adminisztratív feladatok ellátására használni. Egy iskolaigazgató vagy iskolafenntartó, amennyiben sokba kerülne a pedagógus, egész biztosan nem használná őt ilyen célokra. 

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás