Iskola

Egy vadonatúj és különleges középiskola: a Gyermekek Háza Gimnázium

Izgalmas év elé nézett a Gyermekek Háza, amely gimnáziuma idén szeptemberben nyitotta meg kapuit a diákok előtt. Lányi Mariettával, N. Szabó Anikóval és Varga Júliával beszélgettünk az első benyomásokról, tapasztalatokról.

Mik az eddigi tapasztalataitok?

Az eddigi tapasztalataink nagyon jók, várakozáson felül rendkívül pozitívak. Azt azért fontosnak tartom elmondani, hogy az gimnázium indulását megelőző két évben nagyon komoly szakmai munka folyt. Egy kicsit visszajöttek azok az emlékek nekünk, idősebbeknek, amikor az általános iskolát alapítottuk. Most újra sokat ültünk össze a kollégákkal, beszélgettünk, ki, mit tegyen a közös munkába, melyik rész milyen tartalommal és formával bírjon, hol jelenjen meg fakultatív tartalom, hogyan valósuljon meg a választási utak kidolgozása. Azt gondoltunk, hogyha csinálunk egy új tantervet, egy gimnáziumot, akkor az igazán különleges kell, hogy legyen, igazi huszonegyedik századi, amiért érdemes létrehozni, ne egy sokadik iskola a sorban. Természetesen továbbra is szem előtt tartottuk azt, hogy személyre szabottan tanítsunk, az életkori sajátosságoknak megfelelően.

Hogyan élitek meg, hogy a középiskolás korosztály más, mint akikhez „szokva vagytok”?

Kezdetben nagyon féltünk ettől, hiszen hiába van közel a nyolcadik osztály, a következő évtől a diákok már gimnazisták, nem általános iskolások. Ugyanakkor bíztunk abban, hogy nagy részük a „mi gyerekünk”, nálunk végezték az általános iskolát, ismerjük őket, így nem lehet komoly problémánk. Nagyon nehezen engedtük el a régieket is, akik más iskolákban folytatták tanulmányaikat Huszonhárom diákunkból heten mentek el, a többiek maradtak, hozzájuk vettünk fel tizenkét „külsőst”. Szóval a félelem mellett nagyon boldogok voltunk, hogy sokan itt folytatják tanulmányaikat.

Hogyan alakul egy nap a gimnáziumban és hogy kapcsolódik az általános iskolához?

Az egyik fontos javaslatunk volt, hogy ne kezdjünk 8-kor, így a gyerekek általában fél kilenctől érkeznek, és ugyanúgy, ahogy az általános iskolában, beszélgetéssel, ráhangolódással indítjuk a napot. Az órák 9-kor kezdődnek, A tanítás fél 3 – fél 4-ig tart, egy délután 2-kor végeznek a fiatalok, arra a napra szakköröket terveztünk, vannak, akik este 6-ig is bent vannak, mert nehezen hagyják abba a választott tevékenységeket.

Másfél órás blokkokban dolgozunk, mit az alapozóban és tovább vittük az GYH alapvetéseit is, amire a tantervünk épült (egyéni felelősség, felelős vagy magadért és a társaidért, személyre szabott támogatás, csoportmunka, egyéni szintnek megfelelő feladatok). Mindig éreztük, hogy a jó kooperatív munka majd a gimnáziumban is igen fontos lesz, mert itt tudnak a kamaszok igazán kiteljesedni, hiszen ebben a korban amúgy is mindenkivel és mindenről vitatkoznak.

A szülőktől kaptatok már visszajelzést, hogy milyen nehézségeket látnak vagy láttok ti?

A szülők, akikkel kéthavonta találkozunk, úgy tűnik, nagyon boldogok. Azt kell mondjuk, hogy az egész gimnázium eddig egy sikertörténet, bár még nagyon az elején járunk.

A szülői esteken beszélgetéseken, sok az érdeklődő, támogató, lelkes megszólalás. A szülők egymás felé is nagyon nyitottak. Az itteni beszélgetéseinken is használjuk a tanításban alkalmazott kooperatív módszereket, például három lépcsős interjúval osztották meg egymás között a szülők a gyerekek otthon mesélt iskolai élményeit.

A digitális kapcsolattartás is jól működik, az információátadáson és a szervezéseken túl itt is jelen van a szülők személyes hangja.

Ami nehéz, az a nyolcadik és a gimnázium közötti átmenet. A saját gyerekeinktől nem kérünk felvételit, mert jól ismerjük őket, de akik más iskolákból érkeznek, nehéz közöttük dönteni. Azon dolgozunk most, hogy mi alapján vegyük fel őket a következő tanévtől, felvételizzenek-e vagy sem. Beszélgetünk, vívódunk, keressük a legjobb megoldást. Számomra az egészben az a legborzasztóbb, hogy a gyerekeket rangsorolnunk kell.

Milyen fontosabb elemeket, alapvetéseket tartalmaz a GYH Gimnázium tanterve?   

Ami lényeges, hogy az általános iskola alapvetéseit visszük tovább.

Blokkok, epochák, témahetek, projektek – a gimnáziumban ezek alapján dolgozunk. A tankönyveknél pedig arra figyelünk, hogy a legkorszerűbb ismereteket tartalmazzák, de az sem okoz gondot, hogy tantárgyankét egyszerre több könyvet is használjunk, természetesen ezekben közösen döntünk a kollégákkal.

 

Az értékelés év közben százalékok alapján történik, bizonyos rész saját vállalás alapján (kiselőadás tartása például), érdemjegyet pedig csak félévkor és év végén kapnak a diákok. Minden tantárgyból 80-20%-os aránnyal dolgozunk, ami azt jelenti, hogy a nagyobb rész a kötelező elemeket tartalmazza, a kisebb pedig szabadon választható. Itt is visszaköszön a szlogenünk, miszerint mindenki maga felelős a tanulásáért. Ha ezt mi komolyan gondoljuk, akkor egy diák nem csak elszenvedője kell, hogy legyen a mi értékelési kedvünknek, hanem alkotója is. Fontos szerep jut már ekkor az önismeretnek is, hogy mindenki tudja magáról, mi az, amiben jó, és ha esetleg nem mennek annyira a kötelező részek, hogyan, mivel tudja teljesítményét jobbá tenni. Emellett az is fontos, hogy érzékelje, miben kell fejlődnie, jobbá válnia.

Mit tanulnak a diákok az első évben?

A gimnázium öt éves, amelyben az első, nyelvi előkészítő évben tizenöt angol órájuk van egy héten. Emellett van informatika, matematika, tanulásmódszertan, valamint kommunikáció és művészetek tantárgyblokk. A tanulásmódszertan óra azért fontos, hogy minden gyerekünk biztosan elsajátítsa a különböző kooperatív és egyéb tanulási technikákat, melyeket iskolánk alkalmaz. Itt elsősorban azoknak van erre nagyobb szükségük, akik nem hozzánk jártak általános iskolába.

Az a tapasztalat, hogy azokban az iskolákban, ahol a nyelvi évben nincsenek közismereti tárgyak, nagyon hátra dőlnek a diákok és sok mindent elfelejtenek. Mi ezért tartottuk fontosnak ezeket az előbb említett órákat a nyelvi év tanmenetébe beépíteni.

Mi változik a 9. évfolyamtól?

A gimnáziumunkban a 9. osztálytól epochákban (a Waldorf-pedagógia alapeleme, melynek lényege, hogy az egyes logikailag összetartozó témakörök (pl. kémia-fizika-biológia tantárgyban) egy-egy epochán belül, tömbösítve kerülnek tárgyalásra: egy ideig nagy óraszámban van napirenden a téma, majd utána a következő időszakban a tantárgy szünetel, és más tárgy témakörére, például a művészetekre kerül sor egy másik epochában. Magyarul tantárgytömbösítésnek nevezik.) tanulják a diákok a kommunikáció és művészeteket – ez komplex tantárgy, lefedi a magyar nyelv és irodalom, vizuális kultúra, dráma, ének, etika tantárgyi tartalmakat, a történelmet és a természettudományokat. Hiszünk a tömbösítésben, mert látjuk, hogy mennyire nem jó a szétszabdaltság, ezért döntöttünk e mellett. Így lesz idő a tananyagban, tantárgyakban sokkal jobban elmélyülni, az összefüggéseket át- és meglátni, a tanárokkal sokkal intenzívebb kapcsolatot kialakítani, az iskola falai közül kimozdulni, tapasztalatot gyűjteni. Minden kilencedik hétre témahetet tervezünk, az epochák lezárásaként, amiben számítunk a diákok ötleteire, javaslataira is. Az epochák mellett még projektekben is gondolkodunk, hogy a gyerekek fejében egy egységes világkép álljon össze.

Fontos szempont volt, hogy az egymást segítő tartalmak egymás után jelenjenek meg, ezért a természettudományok tantárgyblokkot egy szegedi gimnáziumi természettudományos munkacsoport dolgozta ki és rendezte epochákba.

Három testnevelés óra van egy héten azoknak, aki sportolnak, a többieknek a délutáni sávban vannak sportkörök, amikből választhatnak.

Hogyan alakul a 11-12. év?

Az összes érettségi tantárgyból kétféle lehetőséget kínálunk, amely ponton gyakorlatilag kétfelé ágazik el az osztály. A diákok a felvételitől illetve az érdeklődésüktől függően választhatnak, hogy mely tantárgyakat szeretnék emelt óraszámban vagy alapszinten tanulni, de természetesen ezeken belül is tudunk differenciálni.

Egy új tantárgyat is kidolgoztunk, egy közgazdász segítségével, a társadalmi, gazdasági és média ismereteket. Ez azokat a 21. századi ismereteket tartalmazza, amelyekre mindannyiunknak szüksége van (vállalkozás alapítása, stb.).

A második idegen nyelvet az utolsó két évben szintén lehet majd emelt óraszámban tanulni azoknak, akik nyelvvizsgát szeretnének tenni vagy tudásukat jobban elmélyíteni. Mindenben, csakúgy, mint a nyelveknél, itt sincsenek homogén csoportok, így igyekszünk mindenben differenciálni, diákjaink érdekében.

Kiszámoltuk egyébként, hogy ha valaki mindenből fakultálni szeretne, akkor hetente olyan 37-38 órája lenne, ami azért sok. Szerintem ilyen nem lesz, de majd meglátjuk.

Hogyan kezdtétek el az első évet az gimnáziumban?

A szóbeli beszélgetéseket is igyekeztünk nagyon személyessé tenni, igen jó visszajelzéseket kaptunk. Volt, aki sorrendet módosított az itt szerzett élmények alapján, hogy az induló GYH gimibe szeretne jönni.

A leendő osztálytársak már májusban találkoztak először, amikor megírták a nyelvi szintfelmérőt. Az önálló munka előtt háromnegyed órát beszélgettünk, csoportokban játszottunk, hogy jobban ráhangolódjanak egymásra, a feladatra. Még a nyári szünet előtt elmentünk kirándulni, hegyet mászni, így alkalmunk volt jobban megismerni egymást. Most, szeptemberben pedig gólyatáborral kezdtük az évet, egy hét alatt körbe bicikliztük a Balatont. Fantasztikusan sikerült, hatalmas élmény volt mindannyiunknak.

Mi az, amit megemlítenétek, kiemelnétek, hogy milyen a középiskolásaitok hozzáállása az iskolához, a tanuláshoz, a tanárokhoz?

A gyerekeken látszik az öröm, ahogy tanulnak, így a kollégáknak nem csak egymástól van erejük, hanem attól is, amit a diákoktól visszakapnak. Jó hozzájuk bemenni, jófejek, segítenek egymásnak és ezt látni csodálatos érzés.

Vágynak arra, hogy nagyoknak tekintsük őket, ugyanakkor arra is, hogy a „közösben” benne legyenek. Ez jól megmutatkozik, hogy szívesen vesznek részt az általános iskolásokkal együtt is minden programban (akadályverseny, Mikulás-napi játékok).

Milyen lesz az új iskolátok és mikor tudtok majd beköltözni?

Az épület, amibe költözünk, adott, de teljesen fel kell újítani. Tágas terek vannak benne, lesz mindenre helyünk. Szerencsések vagyunk, mert bevontak bennünket a tervezés folyamatába, hogy minden olyan legyen, amilyet mi szeretnénk és a körülmények lehetőséget adnak rá. A tervezők eltöltöttek nálunk fél napot, megnézték, hogy miket csinálunk, hogy értsék, lássák, mit, miért és hogyan szeretnénk. Lesz két hatalmas tetőteraszunk és egy új tornacsarnokunk is. Sajnos, a zöld terület lesz egy picit kevés, de arra majd még kitalálunk valamit.

Ha valaki ezelőtt 30 évvel azt mondja nekem, hogy nekünk építenek egy ilyen csodálatos iskolát, nem hiszem el. Ebben az elmúlt, hosszú időszakban mindenki támogatott minket, pártállástól függetlenül, mert ezeket az értékeket, amiket a Gyermekek Háza képvisel, mindenki érti, fontosnak tartja. És remélem, hogy ez így is marad.

 
Címkék: kölöknet iskola

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XA szív vége - Teakiadó