Érdeklődnék, mi lehet az oka: kisfiam 2. osztályos, okos-ügyes gyermek... de az iskolában az órákon nem dolgozik, bámészkodik inkább, lemarad a leckével. Ezért otthonra marad a másolás, az órai lecke megírása, ismételten. Otthon velem - az anyukájával - hamar képes megoldani azt a feladatot, amit órán a tanárnővel nem.... Mi lehet az oka? Hogy lehetne rávenni az órai folyamatos munkára? Köszönettel
Szakértőnk válasza:
Kedves Asszonyom!
A gyerekeknek 7-8 éves korukban kell megtanulni, hogy figyelmük szándékosan, akaratukkal vezérelhetően is összpontosítható, s az iskolában leginkább erre a képességre van szükség. Mint minden tanulási folyamat, ez sem megy egyik napról a másikra, sokat segíthet a motiválás, valamilyen cél, amiért érdemes ezt a figyelemösszpontosítást megtanulni. Az iskolai órán sokféle ok miatt kalandozhat el a gyermek figyelme – közelben ül egy barát, aki szól hozzá – ezek a hírek sosem várhatnak a szünetig –, vagy van valaki, aki sokat matat a felszerelésével, táskájával. Mindez megzavarja gyermeke figyelmét, nehezen tér vissza a feladathoz. Az is előfordulhat, hogy egyszerűen elábrándozik, valamilyen belső képre, élményre figyel, s kimarad az órai munkából. Az is lehetséges, hogy egyszerűen elveszti az érdeklődését, unatkozik, mert az aktuális anyag nem köti le a figyelmét, nem elég érdekes számára. Még szerencse, hogy otthon emlékszik, mit is kellett órán megoldani, így a pótlásnak nincs akadálya. Jó lenne tudni, hogy elsőben is hasonló problémával küzdöttek-e, s ez az otthoni pótlás mindennap illetve minden tantárgyból rendszeresen előfordul-e?
Próbáljon meg beszélni a pedagógussal, ő észlelte-e fia „elkalandozásait”, mert az is előfordulhat, hogy az iskolában folyamatosan dolgozik, csak lassabban, mint a zavartalan otthoni környezetben. Először tehát a pedagógus segítségét kérje, mert a tapintatos, de fokozott tanári figyelem átsegítheti fiát a „koncentrálási” nehézségen, otthon pedig valamilyen pozitív dologgal próbálja meg motiválni, beszélgessenek arról, mi mindent tudnának együtt csinálni, ha nem kellene az időt a pótlásra fordítani. Ezen a beszélgetésen az is kiderülhet, fia hogy látja ezt a „lemaradozást”.
Üdvözlettel
Izsó Ildikó
