Gyerek kezébe kés, villa, fegyver nem való – felnőttekébe sem mindig
Amerikában az iskolai lövöldözések száma eddig sosem látott mértékeket ölt. Csak 2018 első másfél hónapjára jutott tizennyolc, ha beleszámoljuk azokat az eseteket is amikor az iskolában tartózkodók a saját életükre törtek. Sokan az elkövetők mentális állapotának tudják be szörnyű tetteiket, mások a könnyű fegyverhez jutást okolják. De hol az igazság? Mennyiben függ a mentális állapottól, és mennyire a fegyverek elérhetőségétől az, ha egy fiatal iskolai ámokfutásba kezd? – a mindset cikkét ajánljuk.
Floridában a tizenkilenc éves Nicolas Cruz 2018. február 12-én megnyomta az iskolai tűzjelzőt, majd az épületet elhagyni tervező diáktársai közé lőtt. A nevelőszülei elhunytak, a fiú deviáns magaviselete miatt többször is megrovásban részesült, eltanácsolták, miután iskolatársai többször is agresszív viselkedéséről és impulzivitásáról számoltak be. Instagram-fiókjára fegyveres képeket töltött fel és egy YouTube-videó alatt jelezte, hogy belőle iskolai lövöldöző lesz.
A mentális betegségek a felelősek?
A legtöbb iskolai lövöldözés kapcsán felmerült, hogy az elkövetők instabil mentális állapota vezetett szörnyű cselekedeteikhez. Ez alól a floridai eset sem volt kivétel. Többen a fiú mentális állapotát tették felelőssé a viselkedéséért. Az iskolai ámokfutások növekvő száma a kutatókat is arra ösztönözte, hogy feltárják az események hátterében álló esetleges pszichológiai összefüggéseket.
Jane Twenge (2015) kutatásából az derül ki, hogy az 1980-as évek óta megemelkedett a pszichés zavarokkal küzdők száma az Egyesült Államokban, amely nem a túldiagnosztizálásból származik. Glenn Geher (2018) cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben az iskolai lövöldözésekért a mentális problémák tehetők felelőssé, és a mentális problémák mértéke egyre csak nő, akkor az iskolai ámokfutásokhoz hasonló erőszakos cselekedetek száma is növekedhet. Továbbá hangsúlyozza, hogy ha a pszichés zavarok növekvő száma okozza a fő problémát, akkor
ÉRDEMES LENNE OLYAN MENTÁLIS EGÉSZSÉGGEL FOGLALKOZÓ PROGRAMOKAT TÁMOGATNI,
melyek empirikus kutatási eredményeken nyugszanak, és tényleg működhetnek.
Jessica Henderson Daniel, az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) elnöke az alábbi hivatalos állásfoglalást tett közzé február 16-án: „Míg a bűnüldöző szervek még mindig az elkövető motivációjának mozaikdarabjait próbálják összeilleszteni, néhány közéleti személy és hírcsatorna a fiú mentális egészségét helyezi a fókuszba. Fontos, hogy az erőszakos cselekményeknek csak nagyon kicsi részét követik el azok a személyek, akiket diagnosztizáltak, vagy mentális betegséggel kezelnek. A fegyveres erőszakkal kapcsolatos diskurzust a mentális betegség felé terelni, az erőszak áldozatai szempontjából értelmetlen, és
MÉLTATLANUL MEGBÉLYEGEZ SZÁMOS MENTÁLIS BETEGSÉGGEL ÉLŐT.
Ami pedig még fontosabb, hogy nem vezet bennünket a megfelelő megoldás megtalálásához.”
A fentiekhez hasonló tömeggyilkosságokat nem lehet egyetlen okra visszavezetni, hiszen számos faktor közrejátszik abban, hogy valaki eljut egy ilyen döntésig, és meghúzza a ravaszt. Ilyen faktor oktöbbek közt a fegyvertartásra vonatkozó törvények és szabályok, melyek szintén összefüggésbe hozhatóak a lövöldözések megemelkedett számával. Ezeket az összefüggéseket is számos, a nagyközönség számára is elérhető kutatással támasztották alá.
A teljes cikk a mindset-en olvasható.
