Szülő- és gyereknevelés

8 „apróság”, amelyek segítségével gyermeked még empatikusabb felnőtté válhat

Az empátia – képesség mások érzéseinek jobb megértésére – a gyermekek szociális-érzelmi fejlődésének fontos alkotóeleme - és mint kiderült, – tanítható szülői feladat.

Hogy némileg megkönnyítsük kisgyermekünk étkezési idejét, 2 éves kislányommal elkezdtük játszani egy olyan játékot, ami hamarosan a család kedvenc játékává vált: „érzések az arcon” – ezt a nevet adtuk neki.

A játék lényege, hogy érzelmeket mutogatunk, játszunk el egymásnak– szomorúságot, meglepetést vagy álmosságot –, miközben arra kértük a másikat, hogy találja ki, mire is gondoltunk. Kislányom rendkívül élvezte, amikor azt színlelhette, hogy szomorú. Ilyenkor bánatos "kutyus szemekkel” nézett rám.

Kiderült, hogy gyerekeknek megtanítani az érzelmek felismerését és azok megnevezését, rendkívül szórakoztató módja az empátia megalapozásának. Az empátiát sokféleképp lehet definiálni, mégis, a leggyakoribb:

képesség annak megértésére, hogy egy másik ember perspektíváját vagy érzelmi tapasztalatait megértsük, és kapcsolódni is tudjunk ahhoz, miközben továbbra is irányítani tudjuk saját érzelmeinket - mondja Jessie Stern (Ph.D., Virginia Egyetem).

"Az empátia azt jelenti, hogy megértem, hogy szomorú vagy, és magam is kissé szomorúnak érzem magam, de mégsem vagyok annyira szomorú, hogy a helyzet rólam szóljon" - folytatja.

Az empátia a gyermekek és felnőttek számára rendkívül fontos készség, aminek elsajátítása elengedhetetlen feladat az óvodától az egyetemig (ahol sok esetben a tantervekben is szerepel, mint a társadalmi-érzelmi fejlődés része).

A kutatások azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akik képesek figyelembe venni mások érzéseit, általában proszociális magatartást tanúsítanak, vagyis képesek másoknak segíteni. (Ily módon az empátia eszköz lehet a különböző országokban és nemzetek között régóta fennálló faji feszültségek csökkentésében is, amelyet a családok és közösségek kisebbségbe helyezése okozott) – mondja Dr. Stern.

Kb. 5–6 éves korig a gyerekek mások perspektíváját figyelik, ami nem más, mint az empátia – jegyzi meg egy pszichológus professzor.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Íme néhány olyan módszer, amelyekkel a szülők segíthetnek gyerekeiknek abban, hogy elkezdjék figyelembe venni mások nézőpontjait és törődjenek is azokkal:

  1. Beszélgessünk a kedvencekről

Ahányszor 15 percnél tovább ülünk az autóban, a gyerekeim megkérdezik, mi a kedvenc tengeri élőlényem. A hátsó ülésen beszélik meg egymás között, hogy miért szeretem ma a tengeri teknősöket, amikor tegnap a vidrákat mondtam. Aztán a vidrák érdemeiről beszélgetünk a bálnákkal szemben – ami a 6 éves gyermekem régóta kedvelt állata.

Meghallva, hogy Mama kedvenc tengeri állata különbözik az övéktől, kezdetben zavarba hozta a kislányomat. „Az nem baj, ha más kedvenc állatom van, mint neked? Hogy lehet, hogy nem a bálna a kedvenced?” kérdezte.

A kedvencek – ételek, dzsungelben élő állatok vagy dalok – megvitatása már 2-3 éves korú gyerekeknek is segít elkezdeni felismerni és elfogadni, hogy más perspektívák is léteznek, mint az övék – mondja egy nyugalmazott oktatás-pszichológiai professzor.

Amikor a gyerekek elkezdik megérteni, hogy más emberek más preferenciákkal rendelkeznek, mint ők, előbb-utóbb rájönnek arra is, hogy másoknak más érzéseik vannak, mint az övék.

  1. Gyakorold és ne csak prédikálj a kedvességről

A példamutatás talán a leghatékonyabb módszer a gyerekek tanítására - mondja Dr. Stern. Azok a szülők, akik rendszeresen empátiával reagálnak gyermekük szorongására, közvetlen tapasztalást szolgáltatnak, mit is jelent ez.

"Nem az számít, hogy mit mondanak a szülők, hogy mi az érték, hanem az, hogy valójában milyen értéket testesítenek meg" - folytatja. Ezért elengedhetetlen a kisgyermekek iránti empátia megélése és megmutatása.

A gyerekek arról is híresek, hogy nagyon jól érzékelik a szülői képmutatást. Ha tehát a kisgyermekeket arra tanítják a szülők, hogy legyenek kedvesek, de velük nem beszélnek vagy bánnak kedvesen, nem internalizálják a kedvesség értékét, ők sem fognak kedvesen viselkedni - mondja Dr. Stern.

  1. A befelé irányuló empátia

Susan Verde, (egy híres gyermekkönyv szerzője) meséli, hogy hosszú, tudatos munka eredménye az, hogy megtartsa azt belső nyugalmat, türelmet, amelyre szüksége van, hogy jól tudjon reagálni gyermekei igényeire.

Ez a tudatos munka nem igényel sem jógafelszerelést, sem hosszú órákat, lótuszpózban ülve – mondja. Mert ez lehet csak egy kis szünet, egy-egy mély lélegzetvétel, és annak az átértékelése, hogy saját gondunkat pakoljuk-e gyermekeire, vagy valóban az ő igényeikre reagálunk.

"Szülőként és anyukaként ezek a magunkkal való beszélgetések nem mindig túl kellemesek. És azon kell dolgoznunk, hogy tudjunk váltani. " Jól csinálom "- mondom magamnak ilyenkor.

Bizony, sokszor szembesülök azzal, hogy nem vagyok tökéletes. "Még mindig elrontom, de tudom ezt. És amikor elrontom, bevallom, hogy bizony elrontottam" – folytatja Verde.

És hagyom a gyerekeknek is, hogy hallják ezt a fajta megbocsátó, empatikus önbeszédet, amit helyre is teszek, Mert látniuk kell, hogy kövessék majd a példámat, a maguk módján.

  1. Gyakorold az empátiát életed más területein is

A másik szülő, a szomszéd vagy egy idegen iránti empátia, kedvesség mind-mind fontosak a gyerekeknek példamutatás szempontjából (is) – mondja Dr. Shivers.

"Amikor együtt sétáltok a gyerekekkel az utcán, és látjátok, hogy valaki elveszítette a sapkáját, mondd nekik, hogy:" Az a hölgy éppen elejtette a sapkáját, most biztos fázik a feje, mert hideg van. Gyorsan vegyük fel és vigyük oda neki! "- magyarázza Dr. Shivers.

Ez egyfajta modellezése annak, hogy a gyermekek majd maguk is empátiából és kedvességből cselekedjenek.

  1. Hagyd, hogy gyermekeid a pozitív mellett a negatív érzéseket is megélhessék

Ha egy kisgyermek elől elhallgatjuk a család kutyusának halálát, vagy kerüljük a beteg nagyszülőről való beszélgetést, az elsőre úgy tűnhet, hogy megkíméljük a gyermeket. De valójában ezzel elvesszük tőle annak lehetőségét, hogy olyan fontos érzelmeket éljen át, mint a szomorúság vagy a veszteség – folytatja Dr. Shivers.

Amikor a gyerekek maguk nem tapasztalják meg a negatív dolgokat – és azt, hogy hogyan kell egészséges módon megbirkózni ezekkel a nagy érzésekkel –, hiányozni fognak az alapok mások negatív érzéseinek megértéséhez - állítják a szakértők.

Ehelyett ismerjük el és éljük meg velük a szomorú pillanatokat. Mert a gyerekeknek fontos tudni, hogy a szomorúság megélése is természetes dolog, és hogy nincsenek egyedül érzéseikkel.

"Vannak alapvető emberi tulajdonságok és érzelmek, amelyek mindannyiunkban benne vannak. Ezért lehetséges valódi kapcsolat az emberek között" - mondja Verde. " Az emberségesség felismerése másokban segíthet, hogy kapcsolódni tudjunk és mi is kedvesen reagáljunk."

  1. Mutasd meg valódi arcodat, árnyalataidat

A gyerekek sokat profitálhatnak abból, ha szüleik nem csak a pozitív, hanem a negatív érzelmeiket is kifejezik – mondja Dr. Shivers

Ha például szomorúnak érzi magát a szülő, akkor is legyen nyitott gyermekével - ajánlja Dr. Shivers. A gyerekek is képesek lehetnek érzékelni az érzelmekben bekövetkezett változásokat. Mindaddig, amíg a sírás nem válik mindennapossá és a düh megfelelően van kezelve, a hiteles érzelmi tapasztalások abszolút egészségesek számukra. "Nem csak az élet napos oldala létezik" - mondja Dr. Shivers. - Az nem lenne valós.

  1. Használj nyugodtan útmutatót

A konfliktushelyzetekről való beszélgetések forgatókönyv mentén is történhetnek, így a gyermek előbb-utóbb megtanulja saját maga is azok kezelését, valamint az empátiát. A szülők irányíthatják ezeket a beszélgetéseket anélkül, hogy teljesen ellenőrzésük alá vonnák a történéseket.

Egy nemzetközi iskolában tanító tanár (Mrs. Dunn) például az ún. „Peace Rose”-t használja. Ez egy kinyomtatott forgatókönyv, amit követhetnek a gyerekek, miközben nézeteltéréseket dolgoznak fel. A forgatókönyv kölcsönös elismeréssel kezdődik: "Úgy tűnik, hogy problémánk van. Nézzük meg, találunk-e békés utat a megoldáshoz." Ez a megközelítés lehetőséget ad a gyermeknek, hogy elmondják, mi történt és hogyan érezték benne magukat. Ezután a forgatókönyv utasítja őket, hogy tegyenek javaslatot a békés megoldásra.

"Az empátia gyakorlást igényel" - mondja Dunn. "Nem fogunk kiborulni, ha lehetőségük van arra, hogy kibogozzuk a problémát. Ha mégis, akkor pedig segítünk nekik átgondolni a helyzetet, lehetőségeket, hogy ne érezzenek sem szégyent, sem kudarcot, valamint, hogy tudják, mindig újabb lehetőséget kapnak a jövőben."

  1. Tágítsd a látóköröd

Sok társadalomtudós egyetért abban, hogy még a felnőtteknek sem könnyű – rendszeres interakciók nélkül – empátiát érezni az eltérő kulturális háttérrel rendelkezők iránt. "Sok közösen eltöltött időbe telik, hogy megismerjük egy másik ember tapasztalásait, és hogy át is tudjuk élni, mitől érzik magukat befogadottnak vagy kirekesztettnek" - magyarázza Dr. Kalish. "Nagyon nehéz valaki más nézőpontját megérteni anélkül, hogy időt töltenél el vele."

Most, amikor a világjárvány valósága telepszik mindennapjainkra, nagyon nehéz kapcsolódni tőlünk messze élő emberekkel, meglátogatni más kulturális háttérrel rendelkező barátokat. De filmeket nézni vagy könyveket olvasni olyanokról, aki másképp néznek ki, mint te és a családod, vagy akik eltérő gyökerekkel rendelkeznek, jó gyakorlás lehet az empátia fejlesztésére – mondja Dr. Kalish.

A kitalált történetek, fikciók jó lehetőséget nyújtanak a gyerekeknek arra, hogy átgondolják, átérezzék tőlük különböző embertársaik érzéseit, motivációit és világát.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás
 
X
Kölöknet Könyvfesztivál és vásár