Szülő- és gyereknevelés

A GYEREKEK HISZTIKORSZAKA SAJNOS NEM MEGÚSZHATÓ, DE KÖNNYÍTHETÜNK RAJTA

A gyerekek dac- és hisztikorszaka sajnos nem kikerülhető, hiszen a fejlődés szempontjából fontos állomás. A kialakulásának hátterében álló 3 fő ok megismerésével és azoknak az adott helyzetben való felismerésével viszont sokat könnyíthetünk a gyerekünk és a magunk idegi leterheltségén is.

A dac- és a hisztikorszakról nem lehet eleget beszélni. Egy nagyon összetett folyamat eredménye, ami ráadásul tele van olykor ellentmondásosnak tűnő összefüggésekkel. A gyerekek elveszítik viselkedésük felett a kontrollt, szembemennek a kérésekkel, követelésekkel, elutasítóak velünk szemben, és közben mégis vágynak az általunk nyújtott biztonságra. Ez az időszak a gyerekeknek se könnyű, és nekünk sem. Az idegszálak pillanatok alatt képesek pattanásig feszülni mindkét félnél. Hányszor fordul elő, hogy egyik percről a másikra a gyerekünk földre vetve magát kezd el ordítani, mert valami nem úgy történt, ahogy ő akarta: nem kapott több nasit, nem vihette haza más játékát, vagy egyszerűen nem került a jobblábas cipő a bal lábára, ahogy ő tervezte. És hányszor fordul elő, hogy végül megkapja, amit akart, de már olyan mértékű az összeomlása, hogy észre sem veszi (vagy már az sincs ínyére)? Ezekben a helyzetekben elfogadónak és türelmesnek lenni szülőként bizony emberpróbáló feladat. A hisztik gyakran tűnnek irreálisnak és megfejthetetlennek, így pedig az eredményes kezelésük is kérdésessé válik. A saját bizonytalanságérzetünk felerősödik, és felhúzzuk magunkat. Ez azonban nem kell, hogy így legyen. Ha megértjük, hogy milyen 3 fő ok áll a gyerekünk hisztijének hátterében, és megtanuljuk ezeket felismerve, jó irányba keresni a megoldást, azzal nemcsak a saját hergelhetőségünket csökkenthetjük, de az érzelemkitörések előfordulásának gyakoriságán és hosszán is változtathatunk.

Szerzőről

Tarkovács Cecilia szülő-gyerek coach, a kisgyermekkori fejlődés és nevelés elkötelezett szakértője. Több mint ötéves kisgyermeknevelői (bölcsődei) tapasztalata terelte a szülők célzottabb támogatásának irányába, majd saját praxisának megalapítására.

Szülőnek lenni állandó változást jelent, amivel nem mindig könnyű egyedül megbirkózni. Szülő-gyerek coachként célja támaszt nyújtani mindazoknak, akiknek küzdelmük, nehézségük vagy csak kérdésük adódik a gyereknevelés és a családi hétköznapok kérdéskörében.

#1 Az önérvényesítési vágy felerősödése

A gyerekek kétéves koruk körül kezdenek el önállósodni. A felnőttel korábban kialakított bizalom megerősítette az önbizalmukat, így készen érzik magukat arra, hogy saját felfedezéseket tegyenek. Önálló tapasztalatokat szeretnének szerezni arról, milyen befolyással tudnak lenni önmagukra és a környezetükre. Az életrevalóság, a talpraesettség és az önmagukba vetett hit megerősítéséhez már a korai években szükség van saját sikerekre, ezekért pedig harcolni is igyekeznek. Szülőként eleget tenni ennek a szükségletnek azonban nem mindig könnyű. Nem hagyhatunk mindent rájuk, hiszen az veszélyes, felelőtlen és nem mellesleg eszméletlenül időrabló lenne, ráadásul a túlzott engedékenység a gyerekekben még aggodalmat, bizonytalanságot is kelthet. Fontos felmérnünk, hogy a fejlődés előrehaladtával milyen tevékenységek válnak számukra veszélytelenné, kivitelezhetővé, ami megengedi az önállósodást, mivel ezeknek a tapasztalatoknak a hiánya kételyt ébreszthet önmagukban, fontosságukban, képességeikben. A gyerekek olyan gyorsan fejlődnek, hogy szülőként csak akkor tudjuk nekik azokat a határokat biztosítani, amikre szükségük van, ha állandó jelleggel felülvizsgáljuk és ellenőrizzük őket. A korai években a gyerekeknek érezniük kell, hogy képesek dolgokra: önálló tettekre, kreatív gondolatokra és felelős döntésekre. Ezekhez pedig mi tudjuk biztosítani számukra a körülményeket.

A cikk teljes egészében a divany.hu oldalán olvasható.

 

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás
 
X
Kamaszmentő - TeakiadóMi bántja a gyerek lelkét? - TeakiadóNem születtél anyának! - Teakiadó
Nem születtél anyának! - Teakiadó