Ami miatt leggyakrabban elmarad a beszéd - Logopédiai terápiák

Szülőkkel való beszélgetéssel indul minden vizsgálat, ahol a szülő-csecsemő konzultációhoz hasonlóan sok mindenre rákérdezünk a terhességgel, szoptatással, mozgás- és beszédfejlődéssel, étkezéssel, alvással, szobatisztasággal, viselkedéssel, temperamentummal kapcsolatban. A beszédfejlődéssel kapcsolatban fontos kérdések, hogy hogyan kommunikál a gyermek, mutogat-e, mit csinál, ha nem értik meg, mesét hallgat-e, mondókát, éneket szereti-e. Ezt követi a mozgás- és beszéd felmérése, amiből sok minden kiderülhet a nem beszélés vagy a hiányos kommunikáció hátteréről, nézzük a pszichés érettséget és a szociális készséget is. Mindig együtt dolgozunk a családdal, ami a munka során folyamatosan alakul, formálódik.

Ami miatt leggyakrabban elmarad a beszéd

Nagyon sok oka lehet annak, ha egy gyermek 3 évesen nem beszél, de szinte mindig jelen van bizonyos fokú idegrendszeri éretlenség, ami miatt lassabban fejlődik egy kisgyerek. Ezen kívül jelentősek a környezeti hatások: túl sok az inger, a zaj, állandóan szól a tv, a rádió, a telefon vagy kevesebb a figyelem. Gyakran tapasztalom, hogy a szülők is túlterheltek, fáradtak, mert rengeteget dolgoznak, ezért este már nem mesélnek, nem beszélgetnek a gyerekekkel. A régi korokhoz képest a nagyszülők sokkal kevésbé tudnak bevonódni az unoka nevelésbe, ami szintén meghatározó, hiszen beszédtempójuk sokkal lassabb, ezért a kicsik számára jobban érthető, követhető, mint a szülőké vagy a kortársaiké.

Mindig bevonjuk a szülőket a beszédterápiába

Igyekszem sokat konzultálni a szülőkkel, hiszen ez közös munka kell legyen. Ha a gyerek kicsi, akkor az édesanya is bent van a beszédterápia során, látja, hogy hogyan dolgozom gyermekével, mert nem az a negyvenöt perc a legfontosabb, amit velem töltenek, hanem hogy azt, amit nálam látnak, hogyan építik bele a hétköznapjaikba, mennyit énekelnek, mondókáznak, mesélnek, gyakorolnak, mennyi munkát fektetnek az együtt töltött időbe minél jobban segítve a gyermek fejlődését.

Van olyan gyerek, aki akár 3-4 évig is jár hozzánk, mert mindig az adott kornak megfelelő megsegítésre van szüksége, de van, akinek pár hónap vagy alkalom is elég, mert jó időben sikerül elkapni, orvosolni problémáját.

Az okoseszközök, a tv hatása a beszédfejlődésre

Elsősorban sajnos a negatív hatásait látom, tapasztalom az okoseszközöknek, szívem szerint 5-6 éves korig nem is engedném, hogy ezeket használják. Szülőként gyakran azt gondoljuk, hogy a gyerek érti a televízióban, amit néz, de szakemberként pontosan tudjuk, hogy a vizuális ingerek azok, amik lekötik a figyelmét. A háttérzaj, adott esetben a televízió, kifejezetten akadályozza a beszédfejlődést. Természetesen nem mindig egyszerű megoldani, ha valamilyen házimunkát kell elvégezni, vagy több gyerekkel kell egyszerre foglalkozni, hogy a gyermek közben ne egy rajzfilmet nézzen, de lehet találni azért más megoldást is. Nehéz helyzet, mert azt azért látjuk, hogy a szülők túlterheltek, sokkal jobban, mint 20-30 évvel ezelőtt. Állandóan rohannak, folyamatos logisztika az életük, ami borzasztóan meg- és leterhelő.

Soha sem késő

Mindig lehet változtatni, javítani, fejleszteni, sohasem késő, legyen ez beszéd vagy kommunikációs probléma. Persze minél hamarabb történik a változás, annál jobb. Sőt, felnőtt korban sem késő, bár nehezebb.

A szülők nagy része próbál változtatni

Ha a beszélgetés közben az derül ki, hogy sok az az ingermennyiség, ami a gyermeket éri, sok szülő próbál változtatni. Beiktatnak egy nyugis napot, figyelnek, hogy a gyereket kevesebb inger érje. Hagyják megpihenni őket.

Szülőnek lenni nem könnyű. Láttuk a szüleinket, jó esetben a nagyszüleinket, de nincs jó mintánk sok helyzetre. Sok esetben senki sem tanította, hogy kell jó szülőnek lenni. Mindent útközben tanulunk, gyakorlunk, és közben persze sokat hibázunk. Az a jó, hogy a legtöbb helyzetben lehet javítani a félrecsúszott dolgokon, mert semmit sem tudunk tökéletesen csinálni. Mindig tele leszünk kisiklásokkal, amiket folyamatosan javítanunk kell, és természetesen ezeket a hibákat a gyerekek előtt vállaljuk fel. Nem kell senkinek sem tökéletesnek lennie, de a legjobb felé kell törekednünk

Óriási a bűntudat a szülőkben

Ha a gyereküktől nem is, de magától nagyon sok szülő elvárja, hogy tökéletes legyen, hibátlanul teljesítsen, és ha ez nem megy, bűntudata van. Pedig nem kell senkinek sem tökéletesnek lennie, mert nem megy, de fontos a legjobb felé törekedni.

Mi igyekszünk ennek a bűntudatnak a súlyát levenni a szülőkről. Az a felelősségünk, hogy megpróbálunk nyitottak lenni, és megtalálni adott helyzetre a legjobb megoldást. De mindenkinek magának kell tudnia, miben hisz, kiben bízik, és attól kérni segítséget, tanácsot.

A szülők nem voltak régen ennyire önostorozók, de öntudatosak sem

A szülők mindent nagyon jól akarnak csinálni, és igyekeznek mindent megtenni. Általában van egy hozott mintájuk, amiről azt gondolják, hogy úgy nem szeretnék csinálni, ahogy velük tették annak idején. Viszont sok a lehetőség, megoldás, amiből nem tudják kiválasztani, számukra mi lenne a jó megoldás, hogyan, milyen eszközzel dolgozzanak.

Próbálunk ötleteket adni, de nehéz, mert sok esetben nem könnyű a gyerekek viselkedését kezelni, akik szélsőséges magatartásmintákat is mutathatnak. Ilyen esetekben arról is beszélgetünk, hogy a szituációt magát hogyan előzzük meg, hogy az ne forduljon elő újra és újra, vagy ne fajuljon el odáig, hogy a szülő és a gyermek egymással ordibál.

Nyáry-Hodász Tímea – alapító – gyógypedagógus (szomatopedagógus), mentálhigiénés szakember, DSZIT-terapeuta, szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens, Pfaffenrot (SzRT)- terapeuta, Dévény-terapeuta

Bóné Magdolna – logopédus, szomatopedagógus, pszichológus, Ayres-terapeuta, Integrált Kifejezés- és Táncterapeuta jelölt, Család- és Párterapeuta jelölt,

Vörös Andrea - szociális munkás, szülő-csecsemő/kisgyermek konzulens