Szülő- és gyereknevelés

Ha későn alszik el a gyerek...

Tényleg vannak születésüktől fogva bagoly típusok, akik este későn alszanak el, reggel viszont alig lehet őket kirobbantani az ágyból? Vagy az egész csupán szoktatás kérdése? Erről és még sok kapcsolódó kérdésről beszélgettünk Dr. Várdi Katalin szomnológussal.

Az én kisfiam világéletében későn aludt el, viszont cserébe reggel soha nem keltett minket hajnalban. Más anyukáktól azonban rengeteg sztorit hallok ennek az ellenkezőjéről is. Valóban már születéskor eldől, hogy bagoly vagy pacsirta típus egy gyerek?

– Abból kell kiindulni, hogy az ember valójában a mai napig az ősemberkori mintázatokat hordozza. A természetes szelekció következtében nem a vadászó és nagy százalékban hamar életüket vesztő őseink, hanem a barlangban, egymás társaságában élő, rajzolgató, énekelgető és sokat alvó ősemberek leszármazottai vagyunk. Ebből kifolyólag az alvásigényünk is meglehetősen nagy, ami rengeteg szempontból igen fontos. Alvás közben regenerálódik ugyanis az egész szervezet, megpihen az agy, a légzés, az idegrendszer, de a tanulás, a növekedés és a hormonális folyamatok szempontjából is ez nélkülözhetetlen szükséglet. A sötét barlangban az újszülöttek, kisgyermekek, szülők és nagyszülők együtt aludtak, ezért ösztönösen megvan a kicsikben az igény az éjszakai összebújásra. De legalábbis arra, hogy a szülők alvás közben is a közelükben legyenek, és most jön a lényeg: biztonságban érezzék magukat. Manapság sok családban az a szokás, hogy már a kisbabát is másik szobában, bébiőrrel altatják, ami nem helyettesíti a szoros együttlétet és valójában nem a gyermeknek, hanem a szülőnek jelent biztonságot. Igen, vannak születésüktől fogva későn fekvő, későn kelő gyerekek, de ennek mértéke a szülő hozzáállásán is múlik. Lehetséges, hogy a gyermek napközben nem kapja meg a kellő “békét”, szeretetet, ölelést és ezért húzza-halasztja az éjszakai elalvást. Az is lehet, hogy fél, hiszen az alvás egy rendkívül kiszolgáltatott állapot, és ez fokozottan igaz a gyerekekre.

„Lehetséges, hogy a gyermek napközben nem kapja meg a kellő “békét”, szeretetet, ölelést és ezért húzza-halasztja az éjszakai elalvást.”

Akkor tehát az a jó, ha együtt alszanak a szülők a gyerekekkel? Mi a helyzet a szülők intim szférájával, hogy egy kicsit ők is szeretnének kettesben lenni?

– Nem azt mondom, hogy csak az a jó, ha a szülők összebújva alszanak a gyerekekkel. A hangsúly a biztonságérzet kialakításán van. Azon, hogy úgy alakítsuk ki az éjszakai körülményeket, hogy ha a pici felébred, akkor tudja, hogy anya vagy apa azonnal ott terem és segít rajta. Én annak a híve vagyok – és manapság sokszor az édesanyákat meg kell erősíteni ebben –, hogy jobban hallgassunk a saját, szeretetből fakadó intuícióinkra. Ami a legtöbb esetben az, hogy legyek a gyerekemmel. De ez mindenkinek a saját döntése, az a fontos, hogy a család úgy alakítsa az alvás körülményeit is, ahogyan az számukra a legjobb. Természetesen emellett az is nagyon lényeges, hogy kezelni tudjuk és ne okozzon lelkiismeretfurdalást, ha azt érezzük, hogy elfáradtunk és “sok” a gyermekünkből. Szükség van a rendszeres énidőre és arra is, hogy a szülők pár napra átadják a nagyszülőknek, bébiszitternek a gyermeküket és kikapcsolódjanak egy kicsit.

Mit lehet kezdeni azzal a helyzettel, hogy az óvodában a már nem akkora alvásigényű, nagyobb gyerekeket is altatják délután, és ezért küszködik a szülő az esti altatásnál, hiszen a gyerek nem elég fáradt?

– Igen, ez sajnos egy reális probléma. Azt gondolom, hogy a magyar óvodákban ezt a délutáni alvás kérdést sokkal lazábban kellene kezelni. Hagyni kellene, hogy azok a nagyobb gyerekek, akik nem tudnak aludni, csendben játszhassanak. Az, hogy melyik gyereknek mennyi alvásra van szüksége, nem életkor, hanem típus függő, illetve a fizikai és idegrendszeri fejlődés függvénye. Az életkor szerinti ajánlások tekintetében elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy összeszámolva a napközbeni és az éjszakai alvás mennyiségét megvan-e az elegendő óraszám. Ha megvan, akkor nincs miért aggódnunk.

Arra van szabály, hogy hány éves korig érdemes délután aludnia egy gyermeknek?

– Nincs. Éppen emiatt, mert ez teljesen egyéni. Figyelni és alkalmazkodni kell ahhoz, amire a gyermekünknek igénye van. Teremtsük meg a feltételeit annak, hogy ha aludni vagy akár csak pihenni szeretne, akkor pihenhessen, de ha minden erejével tiltakozik ellene és különben nem nyűgös, kiegyensúlyozott, akkor ne erőltessük a délutáni alvást.

A cikk teljes egészében a csalad.hu oldalán olvasható.
Fotók: Freepik.com és a Csalad.hu 

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó