Szülő- és gyereknevelés

Mennyi az ideális képernyőidő a gyermekünk számára?

Az utóbbi években egyre több kutatás számolt be arról, hogy egészségkárosító, ha a gyerekek sok időt töltenek a képernyő előtt. Szülőként természetes, hogy különféle praktikákkal próbáljuk a csemetéinket aktívabb életmódra sarkalni, de vajon meddig tehetünk engedményeket?

A digitális korban a teljes tiltásnak nincs értelme, hiszen az internet már önmagában is rengeteg hasznos információval szolgálhat. Sőt, a pandémia megmutatta, hogy az okoseszközök milyen fontos szerepet fognak betölteni a jövő oktatásában.

A szabályok felállításáról azonban a pozitívumok ellenére sem szabad elfelejtkeznünk. Bár a mobiltelefonok, tabletek és televíziók gyártásával foglalkozó cégek egyre több figyelmet szentelnek a képernyők káros hatásainak minimalizálására, rajtunk, szülőkön is sok minden múlik.

A cikkben a képernyő előtt töltött idő és a látásromlás kapcsolatát vizsgáljuk, melyhez a szakértői véleményt dr. Árvay Anita, a Sasszemklinika  intézetvezető főorvosa adja.

Miért fontos a képernyő előtt töltött idő szabályozása?

Tapasztalat alapján a digitális korszak beköszöntével a szemészeti rendeléseken megnőtt az ezzel összefüggő panaszok száma. A probléma már nem csak a számítógép előtt dolgozó felnőtteket, de az egészen apró gyerekeket is érinti. A páciensek általában homályos látásról, gyakori könnyezésről és kivörösödő szemekről számolnak be. A tünetek hátterében javarészt nem konkrét szembetegség, hanem a képernyők előtt töltött idővel összefüggésbe hozható szemszárazság áll. A pislogás ugyanis, mint alapvető reflex a monitorok és egyéb kijelzők használata közben ritkábban lép fel, mint normál esetben.

Ha a szemszárazság tartósan kezeletlen marad, a panaszok komolyabbá válhatnak. A fejfájás, valamint stressz mellett szellemképes látás, fókuszálási nehézség és fényérzékenyég is kialakulhat. Ezeket a tüneteket a szemészek számítógépes látás szindrómaként szokták leírni. A súlyosságot az olyan hétköznapi tényezők, mint a kontaktlencsék viselése vagy a száraz levegőjű helyiségben történő tanulás még inkább fokozhatják.

A WHO a gyerekeket érintő szemészeti problémákon túl, egy másik jelentős hatásra is felhívja a szülők figyelmét. A túlzott képernyőidő nem csak szemészeti problémákat idézhet elő, de a mozgásszegény életmóddal együtt egyéb kockázatokat is rejthet. Az elhízás, a magasvérnyomás-betegség és a diabétesz mind veszélyforrásként lépnek fel a gyerekek életében. A fizikai aktivitásra való kedv csökkenése pedig hosszútávon a pszichés fejlődésre is negatívan hathat.

Mivel a gyerekek hajlamosak túl sok időt tölteni a kijelzők előtt, szülőként az egyik feladatunk az ideális egyensúly megtalálása és felállítása. Ha következetesen ragaszkodunk a szabályokhoz, a számítógépes látás szindróma megjelenésének kockázatát a minimálisra csökkenthetjük.

Mit tehetünk gyermekünk látása érdekében?

Általánosságban megfigyelhető, hogy a fiatalabb korosztályokba tartozó gyerekek csak későn, vagy egyáltalán nem is jelzik, ha a látásukkal gondok adódtak. Éppen ezért, az évenkénti szemvizsgálat a panaszmentes időszakban is kiemelt jelentőséggel bír. Ha rövidlátók vagy más, örökletes szembetegségtől szenvedők vannak a családban, a rendszeres kontroll még fontosabbá válik.

Az okoseszközök beépített, képernyőidőt kontrolláló alkalmazásai szintén sokat segíthetnek a megelőzésben. Ezeken keresztül szabályokat állíthatunk fel a gyermekünknek és mérhetjük, hogy átlagosan mennyi időt tölt a kijelző előtt. A túl sokat használt felületeket akár korlátozni is tudjuk.

Emellett, a nagyobb gyerekeknél célszerű bevezetnünk a 20-20-20-as szabályt, melynek lényege, hogy 20 percenként 20 másodpercig kell egy 20 lábnyira, megközelítőleg hat méterre található tárgyra koncentrálni. A már kialakult, de még könnyen kezelhető szemszárazság tüneteit a pislogásokkal kísért szünetek és a szemorvosok által felírt műkönny készítmények hatásosan csillapíthatják.

Hogyan ismerhetjük fel a látásromlást a gyermekünknél?

Amennyiben a gyermekünk sokszor hunyorít, fejfájásra panaszkodik, bizonytalanul ismer fel távoli feliratokat mindenképpen ajánlott szemészeti vizsgálatra jelentkezni. Ha szükséges, a szakember a dioptria megállapítását követően szemüveg viselését írhatja elő. Bár a kontaktlencse nincs korhoz kötve, a szakszerű felhelyezés és a higiénikus tárolás miatt akkor ajánlott, ha a gyermekünk elég felelősségteljes és önálló.

A végleges eredményekkel szolgáló lézeres szemműtét viszont csak 18 éves kor fölött javasolt, amikor már a növekedés befejeződött és a fiatal felnőtt dioptriája nem romlik tovább. Mivel a lézeres látásjavítás már több mint 30 éves múltra tekint vissza, egyre gyakoribb, hogy a szemműtétet a szülő, saját tapasztalata alapján ajánlja gyermekének. A beavatkozást minden esetben egy alapos vizsgálat előz meg, melynek során a szemész szakorvos felméri a lehetséges kizáró tényezőket. Az ilyen kezelések távollátók és rövidlátók számára egyaránt megoldást jelenthetnek a fénytörési hiba korrigálására. A lézeres szemműtét ára az eltérő technológiák és lézerek alkalmazása miatt széles skálán mozog, de általában 3-4 éven belül megtérül a befektetés.

 

 

 

 

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás
 
X
Mi bántja a gyerek lelkét? - TeakiadóNem születtél anyának! - TeakiadóKamaszmentő - Teakiadó
Nem születtél anyának! - Teakiadó