Szülő- és gyereknevelés

Pótolhatatlan veszteség – Vajon mi lesz a ballagással?

Ballagás, szerenád, érettségi, bankett. Évtizedek óta ilyen forgatókönyv szerint zárul az utolsó tanév a végzős középiskolásoknak. Ezt a hagyományt most megszakítja a koronavírus-járvány. Valamilyen módon persze minden pótolható, de a csalódottság, a veszteségélmény elkerülhetetlen. Sz. Látó Judit mentálhigiénés szakembert és gyásztanácsadót kérdeztük arról, hogyan segíthetjük végzős gyermekünket ebben a nehéz időszakban.

Ebben a helyzetben, amiben jelenleg vagyunk, rengeteg veszteség éri az embereket, a ballagás elmaradása pedig nemcsak a középiskolásokat érinti, hanem a 8. osztályosokat, de még az óvodásokat is. A nagy napra hónapok óta készülnek a diákok, mindig is megadtuk a módját ennek az eseménynek. Ilyenkor felvesszük a szép ruhát, amit varrattunk, a kinőtt ballagási öltöny pedig még mindig ott pihen a legtöbb férfi gardróbjában.

– Egy nyár eleji délutánon tartottuk volna a ballagást, az iskola tanulói versekkel és dalokkal készültek volna, az igazgatónő és az évfolyamról osztályonként egy-egy tanuló beszédet mondott volna az osztály nevében. Azt terveztük, hogy lufik eregetése helyett fát ültetünk közösen az iskola kertjében, és sok ajándék és virágcsokor között búcsúzunk egymástól – mondja Sári, az újpesti Bajza József Általános Iskola 8. osztályos tanulója. – Most nagyon csalódott vagyok, ráadásul a karantén miatt alkalmam sem volt elköszönni az osztálytól – tette hozzá.

Pótolhatatlan veszteség

Váratlan, sorscsapásszerű helyzet hatására kialakuló veszteségnek, vagyis „nem normatív krízisnek” nevezik a szakemberek azt, amit a diákok most átélnek. Sz. Látó Judit szerint azért sem pótolható igazán az elmaradó ballagás, mert megszakad a megszokott sorrend, ami ennek a hagyománynak egy nagyon fontos része.

– Befejeztük az iskolát, elballagunk, megsiratjuk a 4 (8) évet, elköszönünk, felkészítjük a lelkünket arra, hogy egy következő életszakaszba lépünk. A ballagás egy rítus, egy lezárás; a búcsúzás megélése nagyon fontos. Ez az esemény egy mérföldkő az ember életében. Ezt nem lehet visszahozni, lehet beszélni arról, hogy majd bepótoljuk, de az már nem ugyanaz – mondta Sz. Látó Judit.

A szakember szerint a kamaszok azért is viselik nehezen ezt az időszakot, mert az egyetlen platform, ahol most érintkezhetnek, az a személytelen online tér, holott ennek a korosztálynak nagyon fontos az érintés, hogy megölelhessék a barátaikat.

– Hetek óta egy olyan helyzetben kénytelenek kihozni magukból a maximumot és koncentrálni a tanulásra, ami komoly erőpróba. Ráadásul sok esetben a jövőjük függ attól, hogyan teljesítenek az érettségin – hangsúlyozta a mentálhigiénés szakember.

– Megpróbálunk minél többet beszélgetni és videochatelni együtt, de ez még mindig kevés ahhoz képest, hogy mi mindent csináltunk együtt. Vigasztaljuk egymást és reménykedünk, hogy még találkozhatunk a gimnáziumi éveink előtt újra egy osztályként – mondja Sári.

Hogyan segíthetünk?

Sz. Látó Judit fontosnak tartja, hogy mint a gyásznál, itt is legyen jelen a szülő, a család, ilyenkor a legnagyobb segítséget a megértés és az odafigyelés jelenti. Hagyni kell, hogy a diák elmondja, mit érez, hagyjuk, hogy dühös legyen.

A szakember hangsúlyozta, hogy nem szabad elbagatellizálni a gyerekek traumáját. Ebben a helyzetben nem lehet vigasztalni őt, de biztosítsuk arról a gyermekünket, hogy amit érez, az jogos.

– Meg kell érteni őket, akkor is, ha hisztiznek, ha sírnak! – mondta.

Sári azt is elmesélte, hogy iskolájában a tanárok adják a legtöbb támogatást számukra.

– Sajnálják, hogy pont a mi évfolyamunkkal történik meg ez. Minden digitális órán megkérdezik, hogy vagyunk, és hogyan viseljük. Az iskola pszichológusa is a rendelkezésünkre áll, ha esetleg valaki magába fojtaná az érzéseit vagy magába fordulna – mesélte.

A szakértő emlékeztet arra, hogy a pedagógusoknak is nagyon nehéz időszak a mostani. Sz. Látó Judit azt tanácsolja a szülőknek, hogy vegyék fel az osztályfőnökkel, a tanárokkal a kapcsolatot, ha úgy érzik, már nem tudnak a kamasz gyermekükkel mit kezdeni, vagy keressenek fel egy szakembert online.

Sári azt reméli, hogy a járvány végeztével nyáron meg tudják tartani a ballagást vagy az érettségi bankettet. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Van sok ötlet, van, ami jónak tűnik, de egyik sem az igazi…”

A gyásztanácsadó biztatásként azért megemlíti, hogy ha később a gyerekek visszagondolnak majd erre az időszakra és arra, hogy milyen sikeresen túljutottak rajta, abból erőt meríthetnek. Ez a néhány hónap bekerül majd a történelemkönyvekbe, egy különleges időszakot élünk meg együtt, sorstársak vagyunk.

A cikk forrása: család.hu

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó