Ajánló

Magunk alatt vágjuk a fát azzal, hogy jól tanítunk

– az Abcúg cikkét ajánljuk

Bármelyik fővárosi iskola megirigyelhetné a gyulaházai Dr. Kozma Pál Általános Iskolát: az intézménynek saját tornacsarnoka és tanuszodája van, az okostábla az alapfelszereltség része. Ennek is köszönhető, hogy évek óta sikerrel ellensúlyozzák a gyerekek rossz családi hátterét. Mégis kérdéses, mi lesz az iskola sorsa, mert az elvándorlás miatt néhány év alatt drasztikusan csökkent a gyerekek száma.

Nem lövünk nagyon mellé azzal, ha azt mondjuk, nincs még egy olyan iskola Magyarországon, mint a gyulaházai Dr. Kozma Pál Általános Iskola. Ennek rögtön két oka is van: egyrészt az iskola udvarán áll az ország első Gagarin-szobra. De még ennél is zavarbaejtőbb, hogy a mellszobortól néhány méterrel egy életnagyságú Mig21-es orosz vadászrepülőgép van felállítva, orral az ég felé fordítva. Tudniillik Farkas Bertalan, az első magyar kozmonauta Gyulaházán született.

Mégsem emiatt kerestük fel a kétezer fős szabolcsi falu iskoláját. Az Eduline nemrég közzétett egy listát, amelyben az elmúlt évek kompetenciaméréseinek eredményeit összesítették. Azt nézték, melyek azok az iskolák, amelyek a pedagógiai munka révén eredményesen ellensúlyozzák a tanulóik hátrányos szociokulturális helyzetét.

Ez alapján a gyulaházi iskola hátránykiegyenlítés szempontjából az ország legjobban teljesítő intézményei között van.

A családi háttér mindent meghatároz

Összesen 181 iskola szerepel a listán, a szabolcsi iskola azzal tűnik ki közülük, hogy az elmúlt öt évben matematikából négyszer, szövegértésből pedig ötször felelt meg a feltételeknek. Bár más iskolák is értek el hasonlóan jó eredményeket, azért esett választásunk végül a Dr. Kozmai Pál Általános Iskolára, mert azt feltételeztük, hogy vidéki állami iskolaként még nehezebb dolguk van a pedagógusoknak, mint például egy budapesti, vagy egyházi fenntartású iskolában.

Fotó: Magócsi Márton

Hogy az adott iskola hogyan szerepel hátránykiegyenlítés szempontjából, azt az úgynevezett családiháttér index (CSHI) alapján határozzák meg: a matematika és a szövegértési teszt mellé a tanulók kapnak egy kérdőívet is, amiben olyan dolgokra kérdeznek rá, mint például a család jövedelme, a szülők iskolai végzettsége, a család otthonában lévő könyvek száma stb. A magas CSHI érték értelemszerűen felhúzza a matek, illetve szövegértési tesztek eredményeit, a rangsorban is előrrébb kerül az iskola.

Mindez azért fontos, mert „Magyarországon nagyon erős az összefüggés a tanulók társadalmi státusza és iskolai teljesítménye között, olyannyira, hogy egy tanulócsoport átlagos családi háttere alapján megjósolható, pontosabban megbecsülhető annak a csoportnak a várható tanulmányi teljesítménye” – olvasható az Oktatási Hivatal oldalán. Vagyis: minél jobb családi háttérrel rendelkezik egy diák, annál jobb teljesítményre képes az iskolában, és fordítva.

Megpróbáltunk utánajárni, mi lehet a gyulaházi iskola titka – mit csinálnak jobban, mint máshol?

Baráth Sándor igazgató | Fotó: Magócsi Márton

Mint kiderült, korántsem a véletlen műve, hogy a Dr. Kozma Pál Általános Iskola évek óta jól szerepel a méréseken. Baráth Sándor iskola igazgató sem lepődött meg különösebben, amikor szembesítettük, hogy országos összehasonlításban is a legjobbak között szerepelnek: a térség 22 iskolája közül övéké volt a legjobb eredmény. Sok iskolában a gyerekek egyáltalán nem, vagy csak hiányosan töltik ki a családi háttérre vonatkozó kérdőívet, mi viszont nagyon odafigyelünk erre – árulta el az eredmények titkát az igazgató, aki több mint 20 éve vezeti az iskolát. Arra is felhívják a gyerekek figyelmét, hogy valóságnak megfelelően töltsék ki a kérdőívet, “hiszen ha azt írják be, hogy a szülei egyetemet végeztek, akkor ennek megfelelő teljesítményt várnak el”. Igyekeznek velük megértetni, hogy igenis számít, hogyan szerepelnek a kompetenciaméréseken, hiszen folyamatosan nyomon lehet követni a teljesítményüket, tette hozzá.

Nem hagyták lemorzsolódni a nehéz sorsú gyerekeket

A fokozott figyelem oka nem más, mint a gyerekek rossz családi háttere.

Kevés az értelmiségi család, a szülők zöme munkanélküli vagy közmunkás. Arra is van példa, hogy a szülők egyikének csak alapfokú végzettsége van.

2004-ben az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) támogatásával elindítottak egy projektet a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására. A helyben Szőlőszem néven futó integrációs programnak köszönhetően évente minden rászoruló tanuló után normatív támogatást kapott az iskola. A 1-1,5 milliós összegből nemcsak szemléltető eszközöket, tanszercsomagokat tudtak vásárolni, hanem ezenfelül az integrált oktatáshoz szükséges továbbképzéseken (konlikfutuskezelés, kooperatív tanulási technikák stb.) is részt vehetettek a pedagógusok.

Fotó: Magócsi Márton

Fejlesztették a pedagógiai munkát; az alsós osztályokban külön óraszámot biztosítottak a lemorzsolódással veszélyeztetett gyerekek felzárkóztatására. A 20-22 fős osztályokból átlagosan ez 10 gyereket érintett. Feltétel volt, hogy a rendes tanórákon nem szegregálhatták a rosszabb helyzetben levő gyerekeket, minden osztályban meghatározott arányban kellett lenniük hátrányos helyzetű tanulóknak. Az integrált oktatás jegyében egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a csoportmunkára, hogy a nehéz sorsú gyerekek együtt tanuljanak a jobb képességűekkel. 

A teljes cikk az Abcúgon olvasható.

2018 június 12.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás