Ajánló

Nincs nagyobb nemzetstratégiai közérdek az oktatásnál, a kormánynak mégsem fontos

A G7.hu cikkét ajánljuk.

2018 első félévében még 430 ezer olyan ember élt Magyarországon, akinek nem volt állása, pedig szeretett volna dolgozni. Ennyire becsülhető a statisztikák alapján a megmaradt munkaerő-tartalék, ami hiába tűnik soknak, még sosem volt ilyen alacsony. Az igazi probléma az, hogy ezeknek az emberek nehezen foghatóak munkára, főleg azért, mert alacsony a képzettségük. Ez bizonyítja, hogy a munkaerőpiaci siker titka még mindig elsősorban az iskolázottságban rejlik. 

Már nem kevés cikkben felhívtuk rá a figyelmet, hogy Magyarországon az utóbbi években romlásnak indultak az iskolázottsági mutatószámok, ami annak köszönhető, hogy a Fidesz 2010 után komoly irányváltásokat hajtott végre az oktatáspolitikában.

Így például hat éve csökkentette a tankötelezettség felső korhatárát, miközben Magyarországon sok tízezer gyermeket alapból is fenyeget a veszély, hogy idő előtt kiesik az iskolapadból. A korhatárcsökkentés eredményeként tavaly már 12 éves csúcson járt a korai iskolaelhagyók aránya, amely problémára egyébként korábban már egy a kormány által megrendelt belső anyag is felhívta az ország vezetésének figyelmét.

A negatív folyamatok ráadásul a társadalom legsérülékenyebb csoportjainál a legerősebbek, azoknál, akik már amúgy is hátrányos helyzetűek és az oktatás adná nekik az egyetlen kitörési esélyt. Nem véletlen, hogy a roma fiatalok esetében kiugróan magas, közel kétharmad a korai iskolaelhagyók aránya.

A korhatár-csökkentéssel a kormány úgy gondolhatja, hogy számos fiatalnak elég lehet szakképzettséget szerezni, ám azt egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy a 21. században élünk, és érettségi nélkül a szakképzett fiatalok munkaerőpiaci kilátásai is kedvezőtlenek.

De nem csak a közoktatás, hanem a felsőoktatás szintjén is romló folyamatokat láthatunk, ami annak köszönhető, hogy a Fidesz több változtatást is végrehajtott, hogy “visszaelitizálja” a felsőoktatást, és oda kevesebben jussanak be. Ez sikerült is, a hallgató létszám csökken, ráadásul a hátrányos helyzetűek bejutási esélyei is romlottak. Szintén a Fidesz felsőoktatási reformjai miatt csökken 2015 óta folyamatosan a diplomával rendelkező fiatal felnőttek aránya, ami egyrészt Európában példátlan folyamat, másrészt emiatt egy évtizede nem voltunk így leszakadva az EU-tól.

Az oktatás hozadékát pedig a munkaerőpiaci tapasztalatok is egyértelműen igazolják. Nemcsak az egyén jár jól azzal, ha tanul, hanem a gazdaság is, hiszen minél magasabb végzettségű valaki, annál nagyobb valószínűséggel lesz biztos helye a munkaerőpiacon, még gazdasági krízisek idején is. Az oktatás célja ugyanis nem csak az, hogy az egyén egy adott területen ismereteket szerezzen, hanem az is, hogy megtanuljon tanulni, illetve, hogy képes legyen alkalmazkodni a változó világunkhoz, így a változó munkaerőpiaci igényekhez is, tehát szükség esetén tovább, illetve átképezze magát.

Ugyan Magyarországon a munkanélküliségi ráta abszolút értéke nem igazán tükrözi jól a valós munkanélküliséget, az iskolai végzettség szerinti munkanélküliségi mutatók összehasonlítása mindenképpen jól mutatja, hogy az egyén munkaerőpiaci sikerességében meghatározó tényező az iskolai végzettsége. Miközben a felsőfokú végzettségűek állástalansági mutatója alig több mint 1 százalék, azoknál, akik érettségivel sem rendelkeznek, ez kis híján 11 százalék még 2018-ban is.

teljes cikk a G7.hu-n olvasható.

2018 december 12.

 
Címkék: ajánló

Kölöknet hozzászólás

aláírás