Ajánló

Hungarocomix képregényvásár: december 15. Lurdy-ház

A képregények újra virágkorukat élik

Interjú Bayer Antal fordító, szerkesztő és szakíróval, a Magyar Képregény Szövetség alapító tagjával

2005 óta rendezzük meg a Hungarocomix karácsony előtti képregényvásárt, amelynek az a legfőbb küldetése, hogy a kiadók és alkotók az év végén bemutathassák a teljes hazai kínálatot. Mindenképpen érdemes ellátogatni ide, hiszen számos kiadvány kedvezményesen szerezhető be, sőt olyan képregényeket is fel lehet fedezni, amelyek könyvesboltban, újságosnál nem kaphatók.

Mikor kezdődött a képregények iránti érdeklődése, vonzalma?

Már 4-5 éves koromban beleszerettem a képregényekbe, majd Svájcban, ahol tizenévesen 4 évet töltöttem, ez a vonzalom tovább erősödött. Itt találkoztam először az Asterix-sorozattal is, amelyet iskolai osztálytársaimmal nagy lelkesedéssel olvastunk, tartalmuk szinte napi téma volt.

Mesélne egy kicsit a tanulmányairól?

Budapesten és Genfben végeztem iskoláimat, majd felvételt nyertem az ELTE BTK angol-francia szakára. 1980-ban diplomáztam, külön dékáni engedéllyel, az akkor még tanársegéd Vajda Andráshoz írtam szakdolgozatomat a francia képregény jelrendszeréből.

Milyen képregényeket fordított magyarra?

Nagyon sokfélét. Szuperhősösöket, humorosakat, komolyabbakat egyaránt. Ha ki kellene emelnem néhány címet: Asterix, Batman, Alan Moore-tól A pokolból, Frank Millertől a 300, a Largo Winch-sorozat, Raina Telgemeiertől a Mosolyogj.

Milyen nehézségei vannak egy képregény fordításnak?

Mivel a szöveg párbeszédekből áll, gyakorlatilag élő nyelvet kell fordítani, azt kell visszaadni, amit egy magyar mondana ugyanabban a helyzetben. Különlegessége a képregénynek, hogy kötött a terjedelem, és hogy a szöveg szoros kapcsolatban áll a képen látható eseményekkel, tárgyakkal. Ez leginkább a humoros képregényeknél jelent kihívást, hiszen a poénok, a szójátékok visszautalnak a képre. Leginkább a filmfordításhoz lehet hasonlítani. Fordítónak lenni külön szakma, kell hozzá egy sajátos készség, és mind a célnyelvet, mind a forrásnyelvet jól kell ismerni.

Mennyi időbe telik egy-egy képregény lefordítása?

Ha például egy 44 oldalas Asterixet nézünk, maga a terjedelem nem tűnik soknak, ám ahhoz, hogy visszaadjam a humorát, előfordul, hogy egy-egy néven vagy fordulaton napokig gondolkodom. A karakterek neveinél például igyekszem az író eredeti szándékához hasonló módon olyan összetett szavakat keresni, amelyek végződésének az apró megváltoztatásával megkapunk egy „tipikus” gall, római vagy éppen germán vagy egyiptomi, viccesen hangzó nevet.

Az Asterix-sorozatot miért kellett elölről újrafordítani?

Asterixnek több magyar nyelvű kiadása is van, ezek közül a legszínvonalasabb Timár Györgyé volt, ez annak idején a Junior Alfában jelent meg. De a korábbi próbálkozások mind elakadtak néhány epizód után, és ez sem volt kivétel. Amikor az új sorozat kiadója megkeresett, áttekintettük a lehetőségeket. Ha Tímárnak annak idején lett volna lehetősége az összes részt lefordítani, én annak a használatát javasoltam volna. De mivel nem így történt, és mert az ő humora, észjárása utánozhatatlan, egyetértésben úgy döntöttünk, hogy készüljön egy teljesen új és egységes fordítás. Ez egyébként azért is indokolt volt, mert a francia jogtulajdonos szigorúan ellenőrzi a szöveghűséget, márpedig a korábbi fordítások néha elég szabadon fogalmazták át a párbeszédeket.

Mire hívná fel a figyelmét annak, aki jó fordító szeretne lenni?

Volt tanárom, Nádasdy Ádám szokta mondani, hogy egy fordítás nyelve gyorsabban elévül, mint az eredeti. Ezért is van, hogy annyi művet időről időre újrafordítanak. Különösen igaz ez a humorra és szlengre, ezek a fordulatok pár év alatt idejétmúlttá válnak. Az Asterix fordításánál különösen ügyelek arra, hogy ne kerüljenek be olyan kifejezések, amelyek az adott pillanatban nagyon divatosak, de nem biztos, hogy hosszú életük lesz, hiszen akár öt-tíz év múlva már furcsának, nevetségesnek tűnhetnek.

Milyen képregényeket népszerűsítő események, rendezvények vannak Magyarországon?

A legnagyobb múltra a képregénybörze tekint vissza, ezeknek a sora még 2002-ben indult, alig pár száz résztvevővel. Ma már évente háromszor rendezik meg, és van, hogy 1500-nál is többen vagyunk jelen. Ezek alapvetően bolhapiac-jellegű események, 150-200 eladóval, akik nagyjából fele-fele arányban árusítanak magyar és idegen nyelvű használt képregényeket, de a kiadók és az alkotók nagy része is képviselteti magát.

2005 óta az év legnagyobb hazai eseménye a Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál, amelyen a szakma hazai képviselői mellett több külföldi vendég is részt vesz, országuk kulturális intézetének támogatásával. Ezt hagyományosan a Dürer-kertben tartjuk, májusban, átlagosan 1700 résztvevővel.

https://www.facebook.com/kepregenyfesztival

Ugyancsak 2005 óta rendezzük meg a Hungarocomix karácsony előtti képregényvásárt, amelynek az a legfőbb küldetése, hogy a kiadók és alkotók az év végén bemutathassák a teljes hazai kínálatot. Itt 40 stand kínálatából válogathatnak az érdeklődők. A rendezvény helyszíne tavaly óta a Lurdy-ház, az idei időpont december 15. Mindenképpen érdemes ellátogatni ide, hiszen számos kiadvány kedvezményesen szerezhető be, sőt olyan képregényeket is fel lehet fedezni, amelyek könyvesboltban, újságosnál nem kaphatók.

https://www.facebook.com/Hungarocomix/

Az utóbbi években szaporodni kezdtek a vidéki képregényes rendezvények is. Ezek közül kiemelkedik a Szegedi Képregényfesztivál, amelynek idén már tizenegyedik alkalommal adott otthon a Somogyi-könyvtár


Bayer Antal

Az első munkahelyemen szerkesztőként és fordítóként dolgoztam, mellette pedig angol és francia nyelvet tanítottam, majd 1985 és 1988 között az MTI-nél voltam francia fordító

1991 őszétől egy éven át a Semic Interprint képregénykiadó szerkesztőjeként dolgoztam, ahol elsősorban a serdülő fiúknak szóló kiadványokkal foglalkoztam (Csodálatos Pókember, Batman, Fantom, Superman, Transformers, Robotzsaru), és útjára indítottam az X-Men és Marvel Extra című lapokat. Bár ezt követően egészen más területeken dolgoztam, ezek mindig kapcsolódtak a fordítóként és szerkesztőként szerzett tapasztalataimhoz, és néha ezt követően is fordítottam képregényeket, elsősorban a Kretén humormagazinnak.

2001 óta szabadúszó fordítóként dolgozom, különböző területeken: fordítok műszaki anyagokat, ismeretterjesztő köteteket, regényeket, gyerekkönyveket. 2004-ben öt másik fordítóval hoztam létre első kiadómat Míves Céh néven, itt indítottam útjára a Fekete-Fehér Képregényantológiát, ez hat számot ért meg.

2006-tól más kiadóknak is szerkesztek és fordítok képregényeket, sőt néha képregényróként is kipróbálom magamat. 2007-ben megírtam a Gemini-jelentés című képregény forgatókönyvét, Korcsmáros Péter kiadatlan regénye nyomán, ezt Fazekas Attila rajzolta meg. Azóta megjelent még néhány rövidebb munkám, más rajzolókkal, például a Molnár Ferenc haditudósításai alapján készült Honvédek és huszárok lengyel földön című gyűjtemény, a Balassi Intézet megbízásából.

Bayer Antal

 

2007 óta Nero Blanco Comix márkanéven én magam is megjelentetek képregényeket, részben fiatal magyar alkotóktól, részben hazánkban még kevésbé ismert külföldi szerzőktől.

A Magyar Képregény Szövetség alapító tagja vagyok, 2007 és 2009 között a jogelődnek tekinthető Magyar Képregénykiadók Szövetségének elnöke is voltam. A néhány évvel ezelőtt újjáalakított szövetségnek 2019 nyaráig ügyvivője voltam, immáron friss nyugdíjasként is igyekszem aktívan részt venni a közös munkában.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XA szív vége - Teakiadó