Hiába az SNI-kód, sok autista gyerek elvérzik a középfokú felvételin, bukdácsol a középiskolában

A szülői tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy nem csak speciális neveléshez és oktatáshoz jutnak hozzá nehezen az autista gyerekek, hanem később, nyolcadik osztályban a középfokú iskolaválasztás is küzdelmes kihívás elé állítja a gyengébb idegrendszerű, képességeik miatt hátrányos helyzetből induló, a terhelést, stresszt nehezebben tűrő autista gyerekeket.

Az autista tanulók előtt már eleve kapuk záródnak be azzal, hogy szűkösebb középiskolai felhozatalból válogathatnak, a belépőnek számító felvételi procedúráról, kevésbé sem méltányos, kevésbé sem autistabarát kialakításáról nem is szólva. Mintha ezek a középfokú felvételik a csupa jó képességű diákokat céloznák meg, az autista diákok speciális igényeit pedig figyelmen kívül hagynák.

Nehezebb az iskolaválasztás autista gyerekkel

– Egy átlagos intelligenciával rendelkező, felsőfokú tanulmányokat is fontolgató autista fiatal a tervei ellenére sokszor kényszerül szakképzésbe, mert jelen lehetőségek szerint nincs más útja. A gimnáziumok ugyan felszívják azt a kevés számú, kivételesen magas intellektusú, már-már zseninek számító autista diákot, de az ép értelmű, nem kiemelkedő képességű autista tanulók az átlagos gimnáziumoknak nem kellenek, a szakképző intézmények pedig nem biztos, hogy a képességeikhez mért életpályát tudják nekik kínálni. Amíg nincs elegendő férőhely és fogadási hajlandóság számukra, maradnak a különféle szülői trükközések, küzdelmes kényszermegoldások – véli Gömbösné Viktória, egy autista gimnazista fiatal édesanyja.

Belügyminisztérium: az intézmények száma igazodik az ellátást igénylők számához

Arról, hogy van-e egyáltalán elegendő hely, pontosabban ép értelmű autistákat fogadó középfokú intézmény, a Belügyminisztérium munkatársait kérdeztük.

Középfokú intézményben ma 1234 autista tanuló jár
Tájékoztatásuk szerint az ép értelmű autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek, tanulók létszáma a köznevelés egészében 11 011 fő (az utolsó teljes körűen feldolgozott 2023. október 1-jei statisztikai adatközlés alapján), közülük középfokú nevelési-oktatási intézményben - a szakképző intézmények adatai nélkül - 1234 tanuló tanul.

Autista gyerekeket fogadó középiskolák száma: 312
Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmények száma 2184 (az összes nevelési-oktatási intézmény 41%-a), ebből középfokú nevelési-oktatási intézmény - a szakképző intézmények adatai nélkül - 312.

Az intézmények nincsenek eléggé felkészülve az autista tanulókra

A Belügyminisztérium bizakodásra okot adó, optimista helyzetértékelésének, a váci tankerületben jártunk utána szúrópróba szerűen, ahol arra jutottunk: nagyon kevés iskola alapító okiratában szerepel az autista tanulók integrálása, az egyházi és nemzetiségi iskolák többsége szintén nem foglalkozik SNI-s ellátással. Helyi szinten köztudott, hogy annak a minimális számú általános iskolának a vezetősége, ahol viszont van autizmus specifikus alapellátás, már rengetegszer lobbizott azért, hogy ne csak rájuk hárítsák az egész tankerület autista ellátását, hanem minden integráló iskolát készítsenek fel az autista tanulók méltányos fogadására.
A helyi szülőktől és gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus szakemberektől beérkező visszajelzések sem azt támasztják alá, hogy meg lenne oldva az intézmények felkészítése az autista diákokra.

SNI kedvezmények, mentesítések a középfokú felvételin

A Belügyminisztérium kérdésünkre elmondta, hogy a különböző javasolt kedvezményeket és mentesítéseket az eljáró szakértői bizottság véleménye tartalmazza, a középfokú felvételi eljárás során a kedvezményeket az érvényes szakértői vélemény alapján lehet igénybe venni. Az SNI-s tanulót megillető kedvezmények a középfokú felvételi eljárás során az alábbiak lehetnek:

Egy átlagos autista gyerek sokszor már a középfokú felvételin elvérzik

Egy ép értelmű autista, átlagos intellektusú gyerek a középfokú felvételiig még csak-csak eljut valahogy, a további pályája sokszor az egyenlőtlen esélyeken alapuló felvételikor nagyjából meg is pecsételődik. Mint ahogyan fent fel is soroltuk, vannak ugyan SNI-s kedvezmények, ám ezek az autista tanulók számára jobbára csak látszólagosak, számukra vajmi keveset jelentenek. Miért? Az autista tanulóknál más jellegű tanulási és számonkérési módszerek lennének szükségesek, például hosszabb vizsgaidő helyett (ami csak még tovább fárasztja a gyengébb idegrendszerű tanulót), kevesebb feladatra lenne szükség; vagy jól érthető, egyszerűen megfogalmazott, világosan feltett kérdések, egyértelműsített tesztfeladatok lennének kívánatosak, mert az autista tanuló sokszor nem a hiányos tudása miatt akad meg a felvételin, hanem mert a nyakatekert, nem egyértelmű megfogalmazást meg sem érti.

A mostani írásbeli vizsgafeladatok úgynevezett kompetencia alapú feladatok, nem pusztán a tudását méri a felvételizőnek (ebben általában jók lennének az autizmussal élők), hanem annak a használhatóságát (ebben egyáltalán nem jók az autizmussal élők). Az autista gyerekeknek (és felnőtteknek is) egyaránt gondot okoz például egy bonyolultabb, átvittebb értelmű szöveg értelmezése, ami szintén alapja a mai központi írásbeli felvételiknek. A magyar felvételi esetén hiába adnak bármennyi plusz időt az autista felvételiző diáknak, az elvárt "ötletes", "gondolatgazdag", "köznyelvi stílusú" fogalmazás nem tud kijönni egy átlagos autista tanuló tollából, mert az idegrendszeri zavara miatt nem biztos, hogy képes rá.

Hogyan is várhatjuk el, amikor tudjuk, hogy egy autista gyerekek gyakran csak kérdések mentén röviden képesek válaszolni - egy-egy eseményről, hosszabb összefoglaló, részletes vélemény nem várható el tőlük. Gyakran panelek alapján kommunikálnak, azért mert kommunikációs nehézségeiknél fogva nem teljesen tudják, hogy mi az adekvát válasz. És az itt felsorolt néhány példával még csak a jéghegy csúcsát kapargatjuk.

EZ IS ÉRDEKELHET: 8 dolog, amit tudnod kell, ha autista gyereket tanítasz

A középfokú felvételin jól teljesítő diákok a középiskolában már bukdácsolnak

– 5 évvel ezelőtt felvételizett az autista fiam egy gimnáziumba – meséli Viktória. – Az intézményvezető lehetőségei szerint igyekezett támogatni a fiamnak a szükséges, egyéni bánásmódban biztosítandó felvételi körülményeket, de nem volt kellő ismerete az autizmusról, az autista tanulók egyéni megsegítésével kapcsolatos tanulói jogokról, azok fontosságáról. Így a speciális felvételit végül több hónapos érdekvédelmi és információátadó munkámmal sikerült elérnünk – meséli az édesanya, aki szerint a legtöbb esetben a központi felvételin még valahogyan jól teljesítő autista diákok a középiskolába bekerülve rövid időn belül kiesnek a közösségekből, gyakran az egyéni tanrendes oktatásból is, a megfelelő differenciálást biztosító, pedagógiai szemlélet, valamint a szükséges oktatási, közösségi támogatás hiánya miatt.

– A fiam esetére ez olyan szinten igaz, hogy sajnos idén érettségi nélkül fejezi be a középiskolát, mert nincs lehetősége speciális, kifejezetten autisták számára összeállított írásbeli vizsga letételére – mondja az anyuka. – A fiam csak azért tudott bent maradni az eddigi iskoláiban, mert szülőként folyamatosan egyeztettem, mindenben segítettem a pedagógusait a speciális oktatási igénnyel kapcsolatos információkkal, módszertan és szakemberek háttértámogatásának felajánlásával – világít rá az autista tanulók esélyegyenlőtlenségére az anyuka.