Iskola

"Ha mindenki zseniket akar, akkor mi hova menjünk?" - Kifakadt egy nyolcadikos diák anyukája

"Gimnázium. Gimnázium? De milyen áron?"- ezzel kezdte sorait olvasónk, akinek az értelmes, okos gyermeke a nyolcadikos felvételi hajrájában lassan jobban leterhelt, mint egy túlórázó felnőtt. Már közel másfél éve, szabadidőt és anyagiakat nem kímélve az egész családjuk arra készül, hogy a jóképességű fiúk sikeres középiskolai felvételivel egy átlagos gimnáziumba bekerülhessen. 

Olvasónk mostanra teljesen elfáradt, és az ötödik nyílt nap után kifakadt nekünk. M. Mária jegyzetét olvashatjuk.

Az ötödik nyílt napon vagyunk túl. Ismerős frázisok: itt mindenki tökéletes. A felszereltség, a körülmények. A diákok. A tanárok is. Nincs tanárhiány. Nem is volt. Diákhiány sincs. Nem is volt. Mondjuk akkor nem értem, miért kell egész világra szóló dzsemborit hirdetni, ha temérdek diák van… Na mindegy, ők tudják!

Természetesen itt is évről-évre nő a jelentkezők száma, és nem csak az, hanem a pontszám is. Tavaly 75 volt a központi felvételin írt átlag. Akkor végképp nem értem, miért kell a reklám… Azt hittem, ez egy átlag középiskola. Tévedtem. Ma már nincs ilyen. 

Na, mindegy. Kezdek beletörődni, hogy csak mi vagyunk átlagosak. Találkozom egy volt osztálytárs anyukájával az egyik ilyen őrületen. Beszélgetünk, ki hova készül, mennyi esély, stb… Kérdezi, ti is kitűnők vagytok? Hát, mi nem annyira, erre helyesbít, a gyerek tavaly kitűnő volt? Húú… Hát fiú és kamaszodik, örülök, ha beterelem az iskolába, és ott valamit teljesít. Félve mondom, hogy a gyerekemet nem érdekli a tanulás, helyette más érdekelné, de látom, hogy kiakad, vigasztalom, azért tanulunk.

Voltunk a pályaválasztási tanácsadóban, ahol hiteles, hozzáértő hölgy elmondja, hogy a kezdetek kezdetén csak az elitgimnáziumok kérték a központi felvételit, hogy kiszűrjék a „zseniket”. Mert nekik csak az kell. Később egyre több gimnázium, és már technikum (!) is megköveteli, hogy minél több pontot írjon egy diák a központi felvételin, mert egyik középiskola sem akar lemaradni. Egyszerűen nem akarnak átlagos diákokat. Ma már mindenki „zseniket” akar. Huúúúú. Akkor mi hova megyünk? 

EZ IS ÉRDEKELHET: Ingyenes iskolaválasztási tanácsadást tart nyolcadikosoknak a Kölöknet (Online esemény)

"Sajnálom  a gyerekemet, sajnálom magunkat"

Sajnálom a gyerekemet, sajnálom magunkat. 6 évesen ment iskolába, azóta nyaggatjuk, hogy tanulni kell, mert nem lesz belőle senki. Az elmúlt heteket látva igazunk is volt. Nem erőltettük a zsenitudatot, elég volt az elég jó gyerek, az elég jó tanulmányi eredmény. De most elakadtunk. Az elég jó gyerek elég jó jegyekkel elég jó központi felvételivel mire lesz elég? Mi van, ha nem ír elég jó felvételit? 75 pont egy átlag középiskola központi felvételi átlaga?! 

Néha, amikor lehiggadok, megnyugtatom magamat, hogy ez „csak” egy középiskola. Nem az élete, nem a jövője, hanem egy hely, ahol jó eséllyel leérettségizik. Ahol jó eséllyel barátokat talál, és jól érzi magát. Na, ezeket a pillanatokat kell megsokszoroznom. És örülni annak, hogy a gyerekemnek nincs kitűnő-tudata, nincs zseni-tudata. Csak néhány dolog, ami érdekli a világból. És hála Istennek, neki ez elég is.

Fotó: Getty Images

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás