Szülő- és gyereknevelés

Dr.Vekerdy Tamás: “Próbáld élvezni a gyermekedet, ez a legfontosabb!”

Minden valamirevaló szülő boldognak szeretné látni a gyermekét. Fontos neki, hogy a kis élet, aki a gondjaira van bízva, a lehető legnagyobb támogatottságot kapja tőle. Minden erejével azon igyekszik, hogy a gyermeke, sikeres felnőttként úgy tekinthessen vissza gyermekkorára, és rá, a szülőre, mint egy boldog időszak legfontosabb személyére. Vekerdy Tamás, az én gyereknevelési gurum, akinek szavaival mindig egyetértek, arról a titokról is fellibbenti a fátylat, hogy hogyan nevelhetünk boldog gyereket. 

De létezik-e egyáltalán ilyen? Van-e boldog gyermek?


 

Ne nyafogj, a gyereknevelés jó móka! Kattints ide a vidám sorozatért! 😀

“A boldog szó helyett szerencsésebb a derűs, jókedvű kifejezéseket használni. Az a gyerek érzi jól magát a bőrében, akit elfogadnak olyannak, amilyen ő valójában. A nevelésnek két nagy lehetősége van: legyél, aki vagy, és én ebben támogatni foglak; vagy legyél, akivé én akarlak tenni. Kérdezhetnénk, hogy de hát a gyerek valamilyen? Igen. Nem véletlen, hogy az ujjlenyomatunk is különböző, a DNS-ünkről nem is beszélve. Az a valami is különbözik, ami ezt megszabja: a hívő szerint a halhatatlan lelkünk, a nem hívő szerint az a kód, amit a természettől kapunk. A gyerek életkoronként is változik.” – mondja a pszichológus.

De mik az életkorhoz szabott körülmények vajon? Milyen az egészséges háttér a különböző életkorokban?

“A kisgyereknek a legfontosabb tevékenysége a szabad és nem a fejlesztő játék. Mindennap kellene mesélni neki, hogy ne a tévéből tanulja a beszédet.

vekerdy

Emellett napi négy-öt óra futkározásra, üvöltözésre lenne szüksége még akkor is, amikor iskolába kerül (!). Egy göttingeni felmérés szerint a gyerekeink katasztrofálisan keveset mozognak, nem másznak fára, nem billegnek pallón, nem ugrálnak patak felett, ezért bizonyos agyi pályák sorvadtan alakulnak ki. Rengeteg a beszédhibás, mert a beszéd is a mozgásból fejlődik. Azt a kérdést kell feltenni, hogy vajon a gyermekeink olyan körülmények között élnek-e, ami az életkorukhoz szabott. Vajon hagyjuk-e kamasz gyermekeinket ábrándozni, merengeni, heverészni. Mert a kamasz fiziológiás lustaságban szenved. Ezt régen ösztönösen tudták, ma már tudományosan is bebizonyították, mégis olyan az iskolarendszer, ami azt mondja: hozd a maximumot, ezen múlik a továbbtanulásod.”

Bízd apára gyereknapon, jó helyen lesz! Kattints ide a fotókért! 😀

Meglepő választ ad arra a kérdésre is, hogy vajon törvényszerűen elszakadnak-e a kamaszok a szülőktől ebben az életciklusukban!

“Egy kutatás szerint a kamaszkor nem konfliktusos kor, ha a gyereket szabadon engedjük. “Kisfiam, amíg az én kenyeremet eszed, itthon vagy fél 9-re!” Miért lenne otthon? Pontosan tudjuk, hogy az időérzék megváltozik kamaszkorban és kezd eltolódni. Egyre később tud a gyerek elaludni, nem azért, mert rossz. Mikor ez kiderült, egyes amerikai államokban úgy döntöttek, hogy a kamaszoknak fél 10-kor fog kezdődni az iskola. Nálunk azt sem tudják az illetékesek, hogy ez történik a kamasszal. Nulladik óra van, mert nem fér be az órarendbe a sok baromság, amit a fejükre akarnak zúdítani.”

A cikk teljes egészében a zacc.cafeblog oldalán olvasható. 
Nyitókép forrása: from PxHere

 

 

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás
 
X
Kölöknet Könyvfesztivál és vásár