Szülő- és gyereknevelés

Egy nő életében legalább egyszer jelentkezik a hüvelygomba, teljesen új és hatékony módszert találtak a hüvelygomba kezelésére debreceni orvosok!

A Debreceni Egyetem kutatóorvosai brit és olasz kollégáikkal közösen a cink fontos szerepére világítottak rá egyes gombafajok tekintetében, amely merőben új távlatokat nyithat a hüvelygomba kezelésében. A kutatás eredménye nők millióinak hozza el a gyógyulás reményét. Eredményeiket a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában publikálták. 

- A Science Translational Medicine című folyóirat címoldalán is megjelenített közlemény tudományos áttörésnek tekinthető. A kutatás eredménye nők millióinak hozza el a gyógyulás reményét. A több országban zajló vizsgálatban a Debreceni Egyetem volt az egyetlen magyarországi helyszín – ismertette Krasznai Zoárd, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója. 

A világon mintegy hárommilliárd nő életében legalább egyszer jelentkeznek a hüvelygomba kínzó tünetei és még riasztóbb adat, hogy a visszatérő gombás hüvelyfertőzés mintegy 140 millió nőnek keseríti meg a mindennapjait – mutatott rá Kozma Bence, a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika adjunktusa. 

Hozzátette, hogy az igazi probléma abban rejlik, hogy a gombaellenes kezelések nem mindig hatékonyak, valamint számos esetben a kezelésekkel szemben rezisztencia alakul ki, így a korábban sikeres kezelések egyre kisebb hatást fejtenek ki. 

A hüvelygomba okozója a Candida nevű gomba, melynek számos faja létezik, de a legtöbb fertőzésért a Candida albicans nevű faj a felelős. 

A kutatócsoportot vezető Exeteri Egyetem laboratóriumában mintegy tíz éve zajló kutatás eredménye, hogy sikerült bizonyítani, hogy a Candida albicans nevű gombának szüksége van cinkre a táplálék formájában, melyet egy Pra1 nevű, saját maga által termelt molekula vesz fel. A szakemberek most azt is igazolták, hogy ez a Pra1 nevű molekula felelős a gomba által kiváltott gyulladásos reakcióért, mely a számos kellemetlen tünet okozója. 

- Az igazán izgalmas a kutatásban az, hogy eredményeink azt sugallják, hogy a cink hüvelyben történő alkalmazása blokkolhatja a Pra1 gyulladást okozó molekula termelődését, így gátat szabva a hüvelygomba kínzó tüneteinek. A hüvelygombától szenvedő nők számára ez kutatásunk legfőbb ígérete. Büszkék vagyunk rá, hogy az európai kollaborációban megvalósuló tanulmány klinikai vizsgálata Debrecenhez köthető – hangsúlyozta Kozma Bence, a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa. 

A publikációban a kutatók a cink fontos szerepére mutattak rá egyes gombafajok tekintetében, amely új távlatokat nyithat a hüvelygomba kezelésében. 

- A gyulladást okozó gombákkal vívott harc valószínűleg egyidős az emberiség történetével, de mindezidáig a gombák elpusztítása volt a cél, mely – mint az tapasztalható – gyakran sikertelen próbálkozás.

    Kutatásunk új perspektívája, hogy nem a gomba kiirtására, hanem a gyulladást okozó készségének kikapcsolására törekszünk, így már képtelen lenne tüneteket okozni

– mondta Takács Péter, a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára és az Eastern Virginia Medical School professzora. 

Visszatérő gombás hüvelygyulladása

Magyarországon is forgalomban van olyan hüvelygél, amely megfelelő mennyiségű cinket tartalmaz. A hüvelygél alapjait jelentő tudományos kutatásokat még korábban a Fempharma Kft-vel közösen, a Debreceni Egyetem Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola tudományos műhelyein belül végezték az Urogynekológiai kutatócsoport tagjai. A cink jótékony hatásával kapcsolatban a Debreceni Egyetemen jelenleg is zajlanak vizsgálatok, melyekre bárki jelentkezhet, akinek visszatérő gombás hüvelygyulladása van (gombakezeles@med.unideb.hu). A vizsgálat során kísérleti készítményt nem, csak közforgalomban lévő gélt használnak és ellenőrzik annak hatását a hüvelyben. A teljes európai kollaboráció tehát továbbra is központi klinikai helyszínnek tekinti a Debreceni Egyetemet, mely komoly elismerés a vizsgálatokat végző urogynekológiai kutatócsoportnak is. 

Forrás: Debreceni Egyetem
Fotó: Getty Images

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás